a Munkavállaló írásbeli megállapodás alapján az általa okozott esetleges károk fedezetére pénzbeli biztosítékot adhat a Munkáltató részére.Biztosítékadásról olyan Munkavállalóval lehet megállapodni, aki munkaköre ellátása során más Munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyet kifizet, átad, illetve ilyen feladatok más személy általi teljesítését közvetlenül ellenőrzi.Biztosíték nyújtására a munkaviszony során egy alkalommal kerülhet sor. A biztosítékot pénzben kell nyújtani (vagyontárgy nem használható ilyen célra), összege nem haladhatja meg a Munkavállaló egyhavi alapbérét, s az alapbér növekedése miatt a Munkáltató nem követelheti a biztosíték kiegészítését. [2012/I. törvény 189. § (l)-(2) bekezdései.]Új jogintézmény a Jogszabályban a Munkavállalói biztosíték intézménye. Az a Munkavállaló kötelezhető (szerződés alapján) biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott, pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ilyen Munkavállaló (közvetlen) ellenőrzésére jogosult. A biztosíték a Munka Törvénykönyve szerint pénzbeli szolgáltatást jelent (nem például valamilyen értéktárgy átadását), amelyet a Munkáltató csak a Jogszabályban meghatározott célra használhat fel, illetve annak megfelelő kezeléséről és visszafizetéséről is köteles gondoskodni. Biztosíték nyújtására a Munkavállaló részéről a munkaviszonyban egy alkalommal kerülhet sor és annak összege a Munkavállaló alapbérének növekedése esetében sem emelhető fel (nem követelhető többlet-biztosíték). A Munkáltatói kártérítési igény a biztosíték adása esetében is az általános szabályok szerint (bírói úton, illetve fizetési felszólítással) érvényesíthető.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez