A megőrzési felelősség a kárfelelősség egy altípusa. Kár következhet be olyan dolgokban, amelyeket a Munkavállaló szabályszerűen, kizárólagos megőrzésre vett át úgy, hogy azokkal el kell számolnia, illetve azokat vissza kell szolgáltatnia, s addig azokat állandóan saját őrizetében kell tartania, azokat kizárólagosan ő használhatja vagy kezelheti. Ilyen felelősség egyszerre több Munkavállalót is terhelhet, feltéve, hogy a szabályszerű átadás mindannyiuk esetében megtörtént. Ez esetben a Munkavállaló(k) felelőssége szigorúbb az általános felelősségnél (a teljes kár megtérítésére kiterjed).A megőrzési felelősség esete a munkaeszközökkel, leltár szerinti berendezési tárgyakkal kapcsolatos felelősség. Ha ezekhez más is hozzáfér, nem áll fenn a megőrzési felelősség kizárólagos kezeléssel kapcsolatos feltétele. [2012/I. törvény 180. § (1), (5) bekezdései.]A Munka Törvénykönyve lényegében változatlan tartalommal tartja fenn a Munkavállaló ún. megőrzési felelősségének szabályait, ideértve e felelősségi alakzat jogalapi elemeit. Szükségtelennek tartja ugyanakkor a Munka Törvénykönyve a felelősség alóli kimentési okok körében a Munkáltatónak azt a mulasztását szabályozni, amellyel nem biztosította a Munkavállaló számára az átadott dolog őrzésének feltételeit. A Munkavállaló részéről a hiány oka ebben az esetben - általában - elháríthatatlan is, amire a Munkavállaló a (2) bekezdés szerint hivatkozhat. A megőrzési felelősségi szabályok – azonosan a hatályos Mt.-vel – csak az őrzött dologban bekövetkezett hiány esetére alkalmazandók. A dologban bekövetkezett egyéb károsodás (rongálódás) esetében a Munkavállalói felelősség vétkességi alapú a Munkavállaló bizonyítási kötelezettsége mellett, eltérően a 179. §-ban foglalt bizonyítási kötelezettségre vonatkozó szabálytól.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez