Külföldi Munkáltató Magyarország területén is foglalkoztathatja - akár magyar, akár külföldi állampolgár - Munkavállalóját. Ha a magyarországi foglalkoztatásra harmadik személlyel kötött megállapodás miatt kerül sor - tehát külföldi kiküldetésnél, kirendelésnél, munkaerő-kölcsönzésnél, vagy bármely más címen magyarországi olyan munkavégzésnél, amely után a Munkavállaló visszatér származási országába -, akkor is a magyar szabályokat kell alkalmazni, ha a felek a munkaszerződést nem a magyar munkajog szerint kötötték, de a magyar jog munkaszerződésre vonatkozó szabályai kedvezőbbek a másik állam jogszabályainál. Ilyen kérdések például a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke, a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke, a munkabér legalacsonyabb összege, a munkaerő- kölcsönzés, a munkavédelem, a várandós és kisgyermekes nő, valamint a fiatal Munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá az egyenlő bánásmód követelménye. [2012/I. törvény 295. §.] ha külföldi Munkáltató és külföldi Munkavállaló között vita támad arról, hogy esetükben alkalmazandó-e a magyar jog, a perlő fél az eljárásra magyar munkaügyi bíróságot is választhat. [2012/1 törvény 285. § (4) .]Az Alaptörvény XXVIII. rendelkezéséből levezethető alkotmányos alapjog a bírósághoz fordulás joga. Ezzel összhangban írja elő az (1) bekezdés, hogy a munkaviszonyból származó igény bíróság előtt érvényesíthető. Az igényérvényesítés nem csupán meghatározott jog megállapítására és az ellenérdekű fél ebből eredő marasztalására, hanem a Munkavállalónak a Munkáltató egyoldalú intézkedésével szembeni eljárásra is irányulhat. Ugyanakkor mellőzi a Munka Törvénykönyve a „munkaügyi jogvita” kifejezés használatát. A munkaviszonyból eredő igények e címen való összefoglalása akkor indokolt, ha az igény érvényesítése sajátos eljárási szabályok mellett és szervezeti rendben történik. A „munkaügyi jogvita” kifejezés tehát ahhoz tapadt, hogy az igény bíróság előtti érvényesítését – a korábbi szabályozás szerint – általában megelőzte a munkaügyi döntőbizottság eljárása. Ennek az előzetes eljárásnak az elhagyása a fogalom használatát értelmetlenné tette.A Munkáltató és a Munkavállaló közötti jogvitában munkajogi igény érvényesítéséről természetesen elsősorban abban az esetben lehet szó, ha a felek között munkaviszony áll (állt) fenn és az érvényesített igény e munkaviszonyból ered. Az e körben kialakult gyakorlatot a Munka Törvénykönyve annyiban érinti, hogy az e törvényből származó jog iránti igény érvényesítését is e körbe vonja, azaz meghatározott esetekben – mint például a 49. §-ban meghatározott tényállás alapján – munkaviszony hiányában is e fejezet rendelkezéseinek alkalmazását írja elő.A törvényben meghatározott esetekben a Munkáltató a Munkavállalóval szembeni igényét írásbeli felszólítással (fizetési felszólítás) is érvényesítheti. Ilyen a jogalap nélkül felvett bér visszafizetésére, illetve a kártérítés megtérítésére vonatkozó igény. A Munka Törvénykönyve nem érinti a végrehajtási jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyek a bíróság előtt meg nem támadott fizetési felszólítás végrehajthatóságát érintik.A hatályos joggal egyezően a (3) bekezdés korlátozza az igény érvényesítését a Munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben. Ez esetben csak arra alapozva kezdeményezhető jogvita, ha a Munkáltató a döntésének kialakítására irányuló szabályokat megsértette. E szabályok közül kiemelendő a rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve az egyenlő bánásmód követelménye. Ezen rendelkezések megsértésére alapított igény tehát a mérlegelési körben hozott Munkáltatói döntéssel szemben is érvényesíthető, s azt a bíróság érdemben tartozik vizsgálni.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez