amennyiben a munkaviszonyt a Munkáltató jogellenesen szüntette meg (például nem valós felmondási indokkal, felmondási tilalom megszegésével), a Munkavállaló akkor kérheti visszahelyezését munkaviszonyába, ha- a megszüntetés az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik;- a Munkáltató a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartama alatt mond fel;- a Munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor Munkavállalói képviselő vagy kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezetnél választott szakszervezeti tisztségviselő;- a Munkavállaló sikerrel támadja meg a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát (azaz a Munkáltató megtévesztéssel vagy fenyegetéssel szerezte meg hozzájárulását).Egyéb esetekben (tehát például ha a felmondás indokául szolgáló átszervezés nem történt meg, így az indok nem valós) a munkaviszony megszűnik, és a Munkavállalót kártérítés illeti meg. A kártérítés körében az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a Munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Ha a Munkavállalónak nincs kára, a Munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelhet. Megszűnik a korábbi átalány-kártérítésre vonatkozó fizetési kötelezettség.Ha a bíróság a munkaviszony megszűnésének jogellenességét mondja ki, a munkaviszony az eredeti (jogellenes) jognyilatkozat közlésétől számítva szűnik meg, tehát nem az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ezért a Munkáltatónak nem kell az elmaradt munkabért megfizetnie a munkaügyi per időtartamára.A Munkavállaló végkielégítésre is jogosult, ha munkaviszonya nem felmondással szűnt meg jogellenesen, vagy azért nem kapott végkielégítést, mert a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége miatt mondtak fel neki.Ha a Munkavállaló szüntette meg jogellenesen a munkaviszonyt (például nem tölti le felmondási idejét), az irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni a Munkáltató részére. [2012/I. törvény 82-83. §-a.]Ha a Munkavállaló szünteti meg jogellenesen határozott idejű munkaviszonyát, a még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni a Munkáltató részére.(Korábban a rá egyébként irányadó felmondási időre járó átlagkeresetet, de legfeljebb a határozott időből még hátralévő időre járó átlagkeresetet kellett megfizetnie.)A Munkáltató követelheti a felmondási időre járó távolléti díjat meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen azonban ezentúl nem haladhatják meg a Munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. [2012/I. törvény 84. §-a.]A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeiről rendelkező hatályos szabályozást a Munka Törvénykönyve jelentősen megváltoztatja. A módosítás indoka alapvetően az, hogy a törvény rendelkezései a gyakorlatban nehézkesen voltak alkalmazhatók, továbbá a munkaviszony megszüntetésével összefüggő munkaügyi peres eljárások indokolatlan elhúzódása a Munkáltatókra aránytalan többlet terhet okozott.A Munka Törvénykönyve szerint jogellenes megszüntetés esetén a Munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt. Az ún. elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege legfeljebb a Munkavállaló 12 havi távolléti díjának összege lehet, de ezen túlmenően jogosult a végkielégítésre, ha a munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, vagy azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt.Abban az esetben, ha a Munkavállalónak nincs kára, helyette követelheti a Munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.A munkaviszony a jognyilatkozat közlésekor megszűnik, azaz jogellenes megszüntetés esetén nem az ítélet jogerőre emelkedés napja lesz a munkaviszony utolsó napja, ezért a Munka Törvénykönyve mellőzi azt a jogkövetkezményt, amely a Munkáltatót az elmaradt munkabér megfizetésére kötelezi. Az elmaradt munkabér kiszámítása a gyakorlatban ellehetetlenült.Eltérő jogi álláspontok alakultak ki a máshonnan megtérülő jövedelem tartalmáról, kiszámításáról és levonásba helyezéséről. Az elmaradt jövedelmet a munkaügyi peres eljárásban - főszabályként – az ítélet jogerőre emelkedéséig kellett kiszámítani és így előfordulhatott az, hogy a Munkáltatót három- négy évi elmaradt munkabér megfizetésére kötelezték.Nem tartható fenn az a megoldás, amely a Munkáltató általi jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén jogkövetkezményként elsődlegesen a Munkavállaló eredeti munkakörében történő újra foglalkoztatását rendeli. Ennek indoka az, hogy az alaki okból előállott jogellenesség miatt ne legyen lehetőség a továbbfoglalkoztatás elrendelésére.A kártérítés megfizetésén túlmenően a Munkáltató csak abban az esetben köteles a Munkavállalót újra foglalkoztatni, ha a munkaviszony megszüntetése- az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik,- a Munkáltató a Munkavállaló munkaviszonyát felmondással a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá az emberi reprodukciós eljárással összefüggő egészségügyi intézményben történő kezelés tartama alatt szünteti meg,- a Munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor Munkavállalói képviselő, vagy- kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezetnél választott szakszervezeti tisztségviselő,- ha a Munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadja meg.Ha a Munkavállaló a munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, köteles a Munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni.Ha a Munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.A fent megjelölt összegeken felül a Munkáltató igényelheti kárának megtérítését is. Ha a Munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a Munkáltató a felmondási időre járó távolléti díj összegén felül igényelheti kárának megtérítését is.Ha a Munkavállaló a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, köteles a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb 3 havi távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Ezen összegen felül a Munkáltató ebben az esetben is igényelhet kártérítést, igénye legfeljebb 12 havi távolléti díj összege lehet.Ha a Munkavállaló a munkakör átadási kötelezettségét nem teljesíti, a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez