Az elévülés az az időpont, amikortól nem kényszeríthető ki, bíróság előtt nem érvényesíthető igény (akkor sem, ha egyébként jogos lenne). Az elévült igényeket a bíróság hivatalból elutasítja. Ha elévült követelésnek valamely fél önként eleget tesz, utóbb elévülésre hivatkozva már nem követelheti vissza teljesítését. Az elévült követelés annak ellenére beszámítható a másik fél egynemű (például szintén pénzbeli) követelésébe, hogy az már nem érvényesíthető bírói úton, de ezt csak akkor teheti meg, ha a másik fél követelésének keletkezésekor a beszámítani kívánt követelés még nem évült el. [2012/I. törvény 285. § (3), az 1959/IV. törvény 287. § (2).]Az elévülés az igény esedékessé válásakor kezdődik. Így például- az elmaradt bér megfizetésére irányuló Munkavállalói igény kezdete a bérfizetés napja;- aki nem adott szabadság pénzbeli megváltására irányuló igény esedékességét a munkaviszony megszűnésétől kell számítani;- kárigény érvényesítésének elévülése a kár bekövetkeztének napján kezdődik.Munkaviszony közös megegyezéssel történt megszüntetése esetén a fél akkor támadhatja meg saját beleegyezését, ha tévedésben volt, vagy a másik fél megtévesztette, megfenyegette (úgynevezett akarathiba). A megtámadást a másik féllel közölni kell, s ha az a közlésre 15 napon belül nem válaszol, vagy a megtámadásban foglaltaknak ellentmond, a 15 nap elteltétől, illetve az ellentmondás időpontjától kell számítani az elévülési időt, [2012/I. törvény 287. § (3).]Az elévülés megszakadását a törvény nem szabályozza. A polgári jog szabályai szerint elölről kezdődik az elévülés,- ha a jogosult a kötelezettet írásban felszólítja a követelés teljesítésére;- ha a jogosult az igényét bíróság előtt érvényesíti;- ha a kötelezett elismeri a vele szemben támasztott igényt;- ha a felek egyezséget kötnek. [1959/1V. törvény 327. §.]Az igény érvényesítésére |a keresetlevél beadására) nyitva álló határidő megtartottnak minősül, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták (nem szükséges, hogy az a címzetthez a határidő végéig meg is érkezzen).E határidő elmulasztását ki lehet menteni (igazolási kérelem). Az igazolási kérelemben foglaltakat a bíróság akkor fogadja el, ha az alapján nyilvánvaló, hogy a mulasztás nem róható fel a mulasztó félnek. Az igény azonban az elévülési idő végét követő hat hónap elteltével abban az esetben sem érvényesíthető, ha a mulasztás nem volt felróható (úgynevezett jogvesztő határidő). [2012/I. törvény 287. § (4).] közvetítő vagy békéltető igénybevétele nem szakítja meg az elévülést. Ha a jogosult bírósághoz fordul, az elévülés az eljárás jogerős befejezése vagy - ha végrehajtható határozatot hoztak - a végrehajtás körébe tartozó intézkedések után kezdődik újra. [1959./IV. törvény 327. §.]A hatályos szabályozással egyezően rendezi a Munka Törvénykönyve a munkajogi igény elévülési idejét. Ezen túlmenően viszont a polgári jog szabályainak alkalmazását rendeli azzal, hogy a felek a Ptk. 325. § (2) bekezdése alapján a Munkavállaló igényének elévülése tekintetében három évnél rövidebb időt nem határozhatnak meg, illetve az elévülést a bíróság hivatalból veszi figyelembe. Az elévülés nyugvására és megszakadására a Ptk. 326-327. §-a az irányadó.A Munka Törvénykönyve a polgári jog szerinti „beszámítás” intézményét nem ismeri, ugyanakkor az elévülésre vonatkozó polgári jogi szabályokra való utalás a Ptk. 297. § (2) bekezdésének alkalmazását is lehetővé teszi. Ebből az következik, hogy a Ptk. említett rendelkezése szerinti feltételek fennállása esetén az elévült követelés beszámítható.A munkaviszony módosításával vagy megszüntetésével, illetve a Munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel és a fizetési felszólítással szemben az általános elévülési időtől eltérően a jognyilatkozat közlésétől számított harminc napban határozza meg a Munka Törvénykönyve az igény érvényesítésének határidejét. A hatályos joggal lényegében egyező eseteket kiegészíti a 81. § (2) bekezdés szerinti igény érvényesítése határidejének harminc napban való megállapításával, továbbá egyértelműen rendezi, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos valamennyi igényt az említett határidőn belül kell érvényesíteni.A gyakorlatban vitatott a harminc napos keresetindítási határidő kezdetének megállapítása abban az esetben, ha a Munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésre irányuló megállapodás megtámadásával egyidejűleg terjesztett elő keresetet. E bizonytalanságot oldja fel a (2) bekezdés.A (3)-(4) bekezdés a hatályos szabályozással egyező előírásokat tartalmaznak. Az igény érvényesítését azonban a Munka Törvénykönyve hat hónapos jogvesztő határidőhöz köti, annak érdekében, hogy a feleket – az adott esetben értelemszerűen általában a Munkavállalót – a jogvita mielőbbi lezárását célzó eljárásra ösztönözze.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez