azonnali hatállyal felmondható a munkaviszony - a korábbi rendkívüli felmondási esetekben,- a próbaidő alatt,- a határozott idő lejárta előtt (határozott idejű munkaviszony esetén). [2012/I. törvény 78. § (í), 79. §(1) bekezdései.]Azonnali hatályú felmondásra a Munkavállaló és a Munkáltató egyaránt jogosult. Azonnali hatályú felmondás a másik fél hozzájárulása nélkül szünteti meg a munkaviszonyt. Azonnali hatályú felmondás utólagos kiegészítésére nincs lehetőség, a felmondás szabályai (felmondási idő, felmondási tilalom) nem alkalmazhatók.Azonnali hatályú felmondását a felmondó félnek (a Munkáltatónak, illetve a Munkavállalónak) meg kell indokolnia; az okoknak valósnak és okszerűnek kell lenniük, az indokolásnak pedig világosnak. (Nem felel meg a világos indokolás követelményeinek a törvény rendelkezéseinek idézése, így például egyszerűen annak a ténynek indokként történő közlése, hogy a Munkavállaló kötelezettségszegést követett el, annak meghatározása nélkül, hogy mely kötelezettségét nem teljesítette, és hogy ettől miért vált indokolttá a munkaviszony-megszüntetés.)A Munkáltató vagy a Munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi (például nagymértékű alkoholos befolyásoltsággal végzi gépkezelői munkáját), vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását.(A bírói gyakorlat szerint azonnali hatályú felmondás konkrét oka lehet például a Munkavállaló ittassága, a munkavégzési kötelezettség igazolatlan elmulasztása, a Munkáltató sérelmére elkövetett bűncselekmény. Nem szükséges, hogy az azonnali hatályú felmondás kifejezetten megállapítsa a cselekmény szándékosságát, illetve súlyos gondatlanságát; a vétkesség tényére és mértékére való utalás hiánya nem teszi jogellenessé az intézkedést. A Munkavállaló vétkességét az eset összes körülményei alapján kell megítélni.) [2012/I. törvény 79. § (2) bekezdése.]A szankciós jellegű azonnali felmondást csak korlátozott időn belül lehet közölni. Ennek határideje az okról (kötelezettségszegésről, a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tévő körülményről) való tudomásszerzéstől számított 15 nap (szubjektív határidő), de legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy év, illetve bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévülése (objektív határidő). Tudomásszerzésnek a bírói gyakorlat szerint az minősül, ha valamelyik fél mindazon ismeretek teljes körű birtokába jut, amelyek alapján állást foglalhat az azonnali hatályú felmondási jog gyakorolhatóságáról, vagyis a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség, kötelezettségszegés mértékére vonatkozó törvényi feltételekről. Az alapos gyanú nem elegendő az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlásához.Ha a Munkavállaló közli szankciós jellegű azonnali hatályú felmondását (a Munkáltató kötelezettségszegése vagy munkaviszonyt lehetetlenné tevő magatartása miatt), úgy a Munkavállaló részére meg kell fizetni a felmentési időre járó távolléti díjat, valamint - legalább három év munkaviszony után - a végkielégítést. Ha az azonnali hatályú felmondásra alapot adó Munkáltatói magatartás, mulasztás a Munkavállalónak kárt okozott, e kár megtérítését is követelheti. [2012/I. törvény 78-79. §-ai.]A Munkáltató jogosult a határozott idejű munkaviszonyt is azonnali hatállyal megszüntetni. Ilyen esetben a Munkavállaló jogosult 12 havi - vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó - távolléti díjára. [2012/I. törvény 79. §(l) b) pontja, 79. § (2) bekezdése.]A Munka Törvénykönyve szabályozza a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetését. E fogalom a korábban alkalmazott rendkívüli felmondás jogintézményét váltja fel, figyelemmel arra, hogy a munkaügyi ítélkezési gyakorlatban ez az elnevezés meghonosodott. Az azonnali hatályú felmondás egyoldalú, címzett, indokolt írásbeli jognyilatkozat, amely a munkaviszonyt a közlés időpontjában megszünteti. Az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására a Munkavállaló és a Munkáltató egyaránt jogosult. A jognyilatkozat közlésére az általános szabályok vonatkoznak.Az azonnali hatályú felmondás a munkaviszonyt a másik fél hozzájárulása nélkül szünteti meg. Ugyanúgy, mint a felmondás esetén, nincs lehetőség az azonnali hatályú felmondás utólagos kiegészítésére és a felmondás szabályai nem alkalmazhatók.Az azonnali hatályú felmondást a Munkáltatónak ugyanúgy meg kell indokolnia, mint a Munkáltatói felmondást. Így az azonnali hatályú felmondásnak is valósnak és okszerűnek, magának az indokolásnak pedig világosnak kell lennie. Nem felel meg a világos indokolás követelményeinek a törvény rendelkezéseinek idézése, így többek között az, hogy „a Munkavállaló munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségét súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte”.A Munka Törvénykönyve szigorúan határozza meg az azonnali hatályú felmondás indokait. A felek csak abban az esetben élhetnek az azonnali hatályú felmondás lehetőségével, ha a másik fél a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az első esetben a másik fél minősített kötelezettségszegéséről, a második esetben pedig a munkaviszony fenntartásának a másik fél magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett lehetetlenné válásról van szó. Nem szükséges, hogy az azonnali hatályú felmondás a cselekmény szándékosságát, illetve súlyos gondatlanságát kifejezetten megállapítsa. A vétkesség tényére vagy mértékére utalás hiánya az intézkedést nem teszi jogellenessé. A Munkavállaló vétkességét az eset összes körülményei alapján kell megítélni.Az azonnali hatályú felmondás okaira vonatkozó szabályozástól érvényesen eltérni nem lehet. Az azonnali hatályú felmondás konkrét okait az ítélkezési gyakorlat részletesen kialakította.A Munka Törvénykönyve az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására egy szubjektív és egy objektív határidőt állapít meg. Az azonnali hatályú felmondás jogát mind a Munkavállaló mind a Munkáltató az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül gyakorolhatja. A 15 napot szubjektív, az egy évet objektív határidőnek nevezzük. A 15 napos határidő szubjektív jellege azt jelenti, hogy az, az azonnali hatályú felmondás okáról történt tudomásszerzéssel nyílik meg. A tudomásszerzés azt jelenti, hogy valamelyik fél mindazoknak az ismereteknek teljes körűen a birtokába jut, amelyek alapján az azonnali hatályú felmondási jog gyakorolhatóságáról, vagyis a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség súlyára és a kötelezettségszegés mértékére vonatkozó törvényi feltételek meglétéről állást tud foglalni. Az alapos gyanú nem elegendő az azonnali hatályú felmondás gyakorlásához.A Munkáltató esetében a szubjektív határidőt a Munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásszerzésétől kell számítani. A tudomásszerzés időpontjának - ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni - azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet, mint Munkáltatói jogkört gyakorló szervet tájékoztatják.Nem lehet az azonnali hatályú felmondás jogát gyakorolni, ha az ok bekövetkeztétől egy év eltelt, illetve bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévült. Mind az objektív, mind a szubjektív határidő elmulasztása jogvesztő, azaz a határidők elteltét követően az azonnali felmondás jogát nem lehet gyakorolni.A Munka Törvénykönyve szerint a Munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a Munkáltató köteles részére a felmentés időtartamára járó távolléti díjat, valamint a végkielégítést megfizetni. Ez a fizetési kötelezettség a Munkáltatót csak abban az esetben terheli, ha a Munkavállaló nyilatkozata nem jogellenes.A Munka Törvénykönyve szabályozza az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondással történő munkaviszony megszüntetés eseteit. E körbe tartozik, ha a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt szünteti meg, továbbá, ha a Munkáltató szünteti meg azonnali hatállyal a határozott idejű munkaviszonyt. Ez utóbbi esetben a Munkavállaló jogosult 12 havi, ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjra.Ha a fél a munkaviszonyt próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül - megszünteti a 15 napos szubjektív, illetőleg az egyéves objektív határidőre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez