Felmondás közlésére a Munkáltató képviseletében a Munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Ha a Munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy - szerv, testület - gyakorolta, eljárása érvénytelen. [2012/I. törvény 20. §-a.], a nem Munkáltató által közölt felmondást a jogkör gyakorlója utólag jóváhagyhatja. Ennek hiányában is érvényes a felmondás, ha a Munkavállaló a körülményekből alappal vélelmezhette az eljáró személy erre való jogosultságát, vagyis olyan személy közölte vele a felmondást, akitől éveken át az utasításokat kapta. [2012/I. törvény 20. §-a.] a Munkavállaló ezentúl nem csupán személyesen, hanem meghatalmazottja, illetve akadályoztatása esetén hozzátartozója útján is közölheti felmondását. Ha a Munkavállaló és képviselője nyilatkozatai eltérnek egymástól (például hozzátartozó bosszúból mondja fel a Munkavállaló munkaviszonyát), a Munkáltató a Munkavállaló személyes nyilatkozatát köteles elfogadni. Korlátozottan cselekvőképes Munkavállaló felmondásához a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges, cselekvőképtelen Munkavállaló nevében pedig törvényes képviselője mondhat fel. [2012/I. törvény 21. §-a.]A hatályos szabályozást a 20.§ (1) bekezdés annyiban pontosítja, hogy a Munkáltatói jogkör gyakorlóját a Munkáltató képviselőjeként határozza meg. Ebből következik a (2) bekezdésben írt szabály, amely a képviselő választás szabadságának elvét rögzíti. Ez utóbbi jogával természetesen az egyes szervezeti jogszabályokban meghatározott keretek között élhet a Munkáltató.A 20.§ (3) bekezdés általános szabályként a hatályos rendelkezésekkel egyezően az érvénytelenség jogkövetkezményét rendeli arra az esetre, amelyben a Munkáltató képviseletében a jognyilatkozatot nem az arra jogosított személy (szerv, testület) tette. Lényeges újítása azonban a Jogszabálynak, hogy ilyen esetben lehetőséget ad arra, hogy a jog szerinti képviselő utólag jóváhagyja az álképviselő jognyilatkozatát, az idézett rendelkezés azonban írásbeli formához köti a jóváhagyó nyilatkozatot. Az ennek megfelelő jóváhagyás az érvénytelenség okának orvoslását jelenti, tehát az eredetileg érvénytelen jognyilatkozat ezzel érvényessé válik. A Munka Törvénykönyve fenntartja azt a szabályt, amelynek értelmében - jóváhagyás hiányában is - érvényes a jognyilatkozat, ha a Munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára.A joggyakorlatban bizonytalan annak a megítélése, hogy a Munkavállaló mely jognyilatkozatait teheti meg képviselője útján. Az (1) bekezdés általános szabályként rögzíti, hogy a Munkavállaló bármely jognyilatkozatát jogosult képviselője útján megtenni. A képviselő személyét illetően a Munka Törvénykönyve megkötést nem tartalmaz, ugyanakkor a képviseletre irányuló meghatalmazást írásbeli alakszerűséghez köti. Mellőzhető az írásbeliség, ha a Munkavállaló képviseletében hozzátartozója jár el és a Munkavállaló a jognyilatkozat megtételében (például váratlanul felmerült akadályoztatás bejelentése) nyilvánvalóan akadályozva van.A (2)-(3) bekezdés a Munkavállaló és képviselője jognyilatkozatának értelmezésével kapcsolatos szabályokat tartalmaznak, míg a (4) bekezdés a hatályos rendelkezéssel egyezően írja elő a korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges törvényes képviselői hozzájárulást. Az (5) bekezdés értelmében a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő jogosult a jognyilatkozat megtételére.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez