2013.01.31.
A gyakorlati képzőhelyekre vonatkozó törvényi előírások
A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola, vagy gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó (továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak. (A szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője). A gyakorlati képzés szervezésében – a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján – a központi képzőhely is részt vehet. (a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény).
Ki köthet tanulószerződést?
Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél –a 19. §-ban foglaltak kivételével a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A felsőfokú szakképzésben minden olyan szakképesítés esetén, amelyben a gyakorlati képzést a képzési idő legalább25 százalékában összefüggően szervezik, a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél –a 19.§-ban foglaltak kivételével a hallgató és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli hallgatói szerződés alapján is folyhat.
A tanulószerződés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény előírásait kell alkalmazni. /Szt. 27. §. (1), (2) bek./
Tanulószerződés alapján a tanuló gyakorlati képzéséről a gazdálkodó szervezet gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról.
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződésben és a törvényben meghatározott gyakorlati képzési és más kötelezettségeinek a teljesítése alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetőleg a tanuló más gazdálkodó szervezettel tanulószerződést köt. /Szt. 28. §. (1), (2) bek./
Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki
a.) betöltötte a 16. életévét, továbbá
b.) a szakképzésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki.
A szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsga lebonyolításában a gazdálkodó szervezetek felkérésére – a feltételek biztosítása esetén – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. /Szt. 32. §. (1)-(3) bek./
Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni
A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gyakorlati képzés szervezőjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el.
A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, együttműködve ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését.
A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében - az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. /Szt. 30. §. (1)-(4) bek./
Az illetékes területi gazdasági kamara a 30. §. (2), (3) bekezdéseiben említett esetekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el.
Az illetékes területi gazdasági kamara határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság soron kívül köteles eljárni. /Szt. 31.§. (1), (2) bek./
A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követően a tanulószerződés kötési szándékot a tanítási év megkezdése előtti május hó 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól.
A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerződést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás időpontjáig köteles bemutatni az előbbi bekezdésben megjelölt szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel. /Szt. 29. §. (1), (2) bek./
A tanulószerződésben vállalt kötelezettség
A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.
A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy
a.) a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,
b.) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,
c.) biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,
d.) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
A tanulószerződés tartalma:
A tanulószerződésnek tartalmaznia kell
a.) a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait,
b.) az OK J-vel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,
c.) a gyakorlati képzés helyét,
d.) a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét,
e.) a gazdálkodó szervezet által – a tanulót jogszabály alapján megillető juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és feltételeit.
A tanulószerződés megszűnése:
A tanulószerződés megszűnik:
a) a szakmai vizsga sikeres letételével,
b) a szakképző iskolából való kizárással, illetőleg a tanulói jogviszonynak a közoktatási törvény szerinti megszűnésével, ha a tanuló az iskolai tanulmányait 30 napon belül más szakképző iskolában sem tudja folytatni,
c) a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével,
d) a tanuló halálával,
e) a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való részvételtől.
A tanulószerződés a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozat jogerőre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján szűnik meg.
A tanulószerződés módosítása, felmondása:
A tanulószerződést a tanuló és a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel módosíthatja.
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést akkor mondhatja fel, ha
a.) a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére,
b.) a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget
c.) a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi.
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel
a.) a tanuló betegsége időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig,
b.) üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,
c.) a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.
d.) A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján történő megkezdését követő 3 hónapon belül jelezheti a szakképző iskola és az illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanműhelyen kívüli gyakorlati képzését azért nem tudja ellátni, mert hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés előfeltételét jelentő kompetenciái. A hiányosság pótlására a szakképző iskola köteles. Ha az iskola a szükséges kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és – a gazdasági kamarával együttműködve – a tanuló részére más gyakorlati képzőhelyről gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést felmondhatja. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 15§ (4) és (5) bekezdése szerint szintvizsgán a tanuló eredményes szintvizsgát tett.
A tanuló a tanulószerződést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követően indokolás nélkül bármikor felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni. A gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania. Felmondás esetén a tanulószerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg. A tanuló a felmondással szemben, a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat.
A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek az illetékes területi gazdasági kamarát, illetőleg a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát egyidejűleg értesítenie kell.
A tanulószerződés megszűnésekor a gazdálkodó szervezeta tanuló részére -kérelmére – köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.
Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításáhozbe kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is. /Szt. 40/A. §./
A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények:
Oktatási szünet, pihenőidő:
A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő tanulót
a.) tanévenként (évfolyamonként) legalább harminc nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezen felül további öt nap oktatási szünet,
b.) a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő illeti meg.
Az előző bekezdés b) pontjában biztosított felkészülési idő megilleti azt a tanulót is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik.
Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni.
Ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgán eredményesen megfelelt, oktatási szünetre nem tarthat igényt.
A felkészülési idő – függetlenül a szakmai vizsga sikerétől – egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkodó szervezet a szakmai vizsga megismétlésekor is biztosíthat felkészülési időt. A felkészülési időt közvetlenül a szakmai vizsga előtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni.
A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben –naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.
A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár.
Az oktatási szünet és a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.
A terhes, illetőleg szülő tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg.
A tanulószerződés alapján a tanuló az e törvény szerint járó juttatásokra a tanév kezdő napjától jogosult.
A tanuló pénzbeli juttatása:
A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.
A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével – emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.
A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót a meghatározott időponttól kezdve – az oktatási szünet időtartama alatt is – megilleti.
Ha atanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.
A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanuló részére járó pénzbeli juttatásból való levonásnak csak jogszabály, végrehajtó határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye
A levonásra a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok az irányadók.
Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni.
Egyéb juttatások:
A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – a külön jogszabály rendelkezései szerint – kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg.
1. Kedvezményes étkeztetés:
A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani.
Az étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni.
Eltérő megállapodás hiányában a gazdálkodó szervezet akkor is köteles gondoskodni az előzőekben meghatározottak szerint a tanuló étkeztetéséről, illetve viselni annak költségeit, ha a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére időlegesen más gazdálkodó szervezetnél vagy szakképző iskolában kerül sor.
Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány , jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvényben meghatározott – adómentes összegnél.
2. Útiköltség-térítés:
Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazáshoz, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Az útiköltség-térítést – eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező fizeti.
A gazdálkodó szervezet ezen felül megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és vissza történő utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhető el.
Amennyiben a tanuló gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervező által használatos eszközökön történő térítésmentes utazás illeti meg.
3.További juttatások:
A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja. A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodó eszközök (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt.
Az előző bekezdésben meghatározott juttatásról – a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik.
A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási idő is meghatározható. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül.
Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta.
A munkaruha tisztántartása a tanuló kötelezettsége, de a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, továbbá az iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ettől eltérően is rendelkezhetnek
Amennyiben a gyakorlati képzést szervező átmenetileg a székhelyén, illetve az állandó gyakorlati képzési helyén kívül lévő munkahelyen szervezi meg a gyakorlati képzést, napi háromszori – térítési díj nélküli – étkezés, szállás és utaztatás illeti meg a tanulót. E juttatásokról a gyakorlati képzést szervező természetben köteles gondoskodni.
A gazdálkodó szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban és más juttatásban, továbbá szociális támogatásban részesítheti.
A gyakorlati képzés időpontja, időtartama:
A gyakorlati képzés kezdő napja a szakképző iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt első nap. Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.
A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.
Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.
A gyakorlati képzést a tanév szorgalmi idejében – a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola közötti eltérő megállapodás hiányában – lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással, a szorgalmi idő befejezését követően (összefüggő szakmai gyakorlat) folyamatosan kell megszervezni. A gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor
a.) az elméleti képzési napokon,
b.) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,
c.) a képzési idő alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain, továbbá
d.) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól
A gazdálkodó szervezet heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidőt biztosítani.
Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell.
A gyakorlati képzés személyi feltételei:
A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és büntetlen előéletű.
A gyakorlati oktatók kiválasztása során előnyben kell részesíteni a mestervizsgával, vagy szakoktatóiképesítéssel rendelkező személyeket.
Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, akiszakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű.
A gyakorlati képzés finanszírozása:
A gazdálkodó szervezet a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban résztvevő tanulótól a gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el hozzájárulást, illetőleg költségtérítést. Az illetékes szakképző iskola e tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara – a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve – legfeljebb öt évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől. Az eltiltásról szóló döntést öt napon belül írásban az illetékes szakképző iskola tudomására hozza.
A gyakorlati képzés egyéb követelményei:
A gyakorlati képzést szervező – eltérő megállapodás hiányában – köteles a gyakorlati képzés körülményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és személyi feltételeket biztosítani.
A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.
A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.
A képzési idő alatt a gyakorlati képzést szervezőnek gondoskodni kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.
A gyakorlati képzés okmányai:
A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.
A tanuló részvételét, ill. mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni.
Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlanmulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges.
Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetve az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.
Agazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.
A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését.
A foglalkozási naplót a szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.
Kártérítési felelősség:
A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkesmegsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni.
A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni.
A tanuló és a gazdálkodó szervezet kártérítési felelősségére tanulószerződés esetén a munkajogi kártérítési felelősségi szabályok az irányadók.
A tanuló a gazdálkodó szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.
A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása bíróság hatáskörébe tartozik.
A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.
A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →