eseti vagy - kollektív szerződésben, illetve üzemi megállapodásban - állandó egyeztetőbizottság is létrehozható. A tagok létszámát a törvény nem határozza meg, csak azt köti ki, hogy egyenlőnek kell lennie a Munkáltató, illetve a szakszervezet (üzemi tanács) által delegált tagok számának. A bizottság elnökének független személynek kell lenni (például a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagjának).Az eljárás során a tagok az őket delegáló fél álláspontját képviselik, az elnök pedig igyekszik közelíteni egymáshoz az eltérő álláspontokat. Eljárása során a bizottság jogosult és köteles megismerni mindazokat az adatokat, amelyek feladata ellátásához szükségesek, az egyeztetés eredményét pedig írásban foglalja össze. Az eljárás során szakértő közreműködésére is sor kerülhet (például sztrájk esetén a még elégséges szolgáltatás szakmai tartalmának meghatározására). A bizottság eljárásával kapcsolatban felmerült indokolt költségek a Munkáltatót terhelik. [2012/I. törvény 13.291-292. §.]A Munka Törvénykönyve rendelkezik a jogvitának nem minősülő kollektív érdekviták feloldásáról. A szabályozás célja, hogy ezeket a konfliktusokat lehetőleg a felek maguk oldják meg, ad hoc vagy állandó jellegű egyeztető bizottság megalakításával. E bizottságba az érintettek egyenlő számban delegálnak tagokat, a bizottság elnöke, a mindkét fél által elfogadott független személy.A Munka Törvénykönyve az egyeztetés jellegének megfelelően rendelkezik az eljárás lefolytatásáról. Az egyeztető bizottság nem dönt az adott vitás kérdésben, hanem megkísérli a felek álláspontját közelíteni, kompromisszumon alapuló eredményt elérni. A Munka Törvénykönyve értelmében az eljárással kapcsolatban felmerült költségek a Munkáltatót terhelik.
(Munka Törvénykönyve)