, ha a tanulmányi szerződés időtartama alatt (akár a tanulmányok idején, akár az azok befejeztével ledolgozandó idő során) változás (jogutódlás) következik be a Munkáltató személyében, az új Munkáltató köteles a támogatást továbbra is nyújtani, a Munkavállaló pedig nem mentesül a tanulmányok folytatását, illetve a munkaviszonya fenntartását érintő kötelezettsége alól. [2012/I. törvény 229. § (4) bekezdése.]Ha a Munkáltató lényeges szerződésszegést követ el - például nem engedi el a Munkavállalót tanulmányi szabadságra, vagy nem folyósítja a pénzbeli támogatást -, a Munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből rá háruló kötelezettségek alól, és követelheti a Munkáltató szerződésszegése miatt őt ért kár megtérítését is.A Munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől, és visszakövetelheti a támogatást, ha a Munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi - például tanulmányait nem megfelelő eredménnyel végzi, vagy a szerződés szerinti időpontban nem lép munkába nála, illetve nem tölti le a meghatározott időtartamot). Ha a Munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét dolgozza le, visszatérítési kötelezettsége csak a ledolgozásán idővel arányos. [2012/I. törvény 229. § (5)-(7) bekezdései.] a Munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől abban az esetben is, ha a munkaviszonyt a Munkavállaló (munkaviszonnyal kapcsolatos) magatartása miatt (Munkáltatói felmondás vagy azonnali felmondás) vagy a Munkavállaló valamely képességének magatartására visszavezethető hiánya, illetve beszűkülése miatt kénytelen megszüntetni - például ha azért mondja fel gépkocsivezető Munkavállalója munkaviszonyát, mert az ittasan vezetett, és ezért bevonták a jogosítványát-. [2012/I. törvény 229. § (6) bekezdése.] Ha bármely fél körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely az általa vállalt kötelezettség teljesítését lehetetlenné teszi, vagy az aránytalan sérelemmel járna, megszüntethető a szerződés (például a Munkáltató csődközeli helyzetbe jut, vagy a Munkavállaló családi körülményei miatt nem tudja tovább vállalni a képzésben való részvételt). Ekkor az addigi támogatások - ellentétben az elállás esetével - nem követelhetők vissza. A szerződést írásban kell felmondani. [2012/I. törvény 22. § (2), 229. § (7) bekezdései.] A Munka Törvénykönyve a hatályos szabályozásból kiindulva tartalmazza a tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályokat. A törvény hatályából ugyanakkor az következik, hogy csak a Munkáltató és a vele munkaviszonyban álló Munkavállaló tanulmányi szerződésére terjed ki a vonatkozó rendelkezések hatálya.Az (1)-(3) bekezdés a hatályos Mt.-vel egyezően rendelkezik a tanulmányi szerződés fogalmáról, annak alakiságáról és azzal egyezően jelöli meg azokat az eseteket, amelyekben kizárt a tanulmányi szerződés kötése. A Munka Törvénykönyve változatlanul kimondja a tanulmányi szerződés alapján nyújtott szolgáltatások arányosságának követelményét. E szabály megsértése a részleges érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után. Ennek megfelelően a 29. § (3) bekezdés alkalmazásával a bíróságnak módja van vagy az arányosság helyreállítására (az aránytalanság kiküszöbölésére) vagy a megállapodás egésze érvénytelenségének megállapítására.A (4) bekezdése a gyakorlatban bizonytalan helyzet egyértelmű rendezését célozza. A Munkáltató lényeges szerződésszegése minden további jognyilatkozat megtétele hiányában is mentesíti a Munkavállalót a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítése alól. Ugyanakkor a Munkáltató számára elállási jogot biztosít a (6) bekezdés, tehát automatikusan a tanulmányi szerződés a Munkavállaló lényeges szerződésszegése okán nem szűnik meg. Az elállási jog gyakorlása esetén – mivel az visszamenőleges hatállyal szünteti meg a tanulmányi szerződést – elszámolásnak van helye, amely gyakorlatilag a Munkáltató által nyújtott támogatás visszakövetelésének jogát jelenti. A hatályos szabályozástól eltérően nem csak az minősül a tanulmányi szerződés Munkavállaló általi megszegésének, ha az ő jognyilatkozata alapján szűnik meg a kikötött idő lejárta előtt a munkaviszony, hanem az is, ha a Munkáltató a munkaviszonyát a magatartására tekintettel szűnteti meg. Nyilvánvalóan e körbe sorolható a 78. § (1) bekezdése szerinti Munkáltatói azonnali hatályú felmondás, továbbá a Munkavállaló magatartására alapított Munkáltatói felmondás. Ezen túlmenően azonban megállapítható a Munkavállaló magatartásával kapcsolatos összefüggés abban az esetben is, ha a Munkáltatói felmondás valamely képesség hiányán, illetve beszűkülésén alapul és e körülmény a Munkavállaló magatartására vezethető vissza. (Például a gépkocsivezetői munkakört betöltő Munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése a gépjárművezetői jogosítvány elvesztése miatt, ha ennek oka a Munkavállaló ittas vezetése.)A hatályos Mt. a tanulmányi szerződés megszüntetésének lehetőségéről – a szerződésszegés esetétől eltekintve – nem rendelkezik. Ezt a hiányt pótolja a (7) bekezdés, az e körben kialakult bírói gyakorlattal egyező tartalommal. A 22. § (2) bekezdése alapján a tanulmányi szerződés felmondása írásban érvényes.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez