Kollektív szerződés kötésére kizárólag szakszervezet jogosult. A kollektívszerződés-kötési jogosultság feltételeit a törvény külön szabályozza, így előírja, hogy arra csak a Munkáltatónál dolgozó Munkavállalók legalább 10 százalékát tagjaik között tudó szak- szervezetek együttesen jogosultak (ha csak egy ilyen akad, ő egymagában szerződésképes). [2012/I törvény 272.§(1), 276. §-ában.]A Munka Törvénykönyve erősíteni kívánja a munkajog szerződéses jogforrásainak jelentőségét, befolyását a munkaviszony tartalmának alakításában. A felek megállapodása jobban kifejezi érdeküket, mint az állam szabályozása, a megállapodás tartalma rugalmas, könnyebben változtatható, aktualizálható. A munkajog szerződéses jogforrásai jól alkalmazkodnak a felek között felmerülhető érdekellentétek rendezéséhez.További lényeges változás a jogi norma és a kollektív szerződés egymáshoz való viszonya. A hatályos szabályozástól eltérően a Munka Törvénykönyve nem az ún. minimál követelményeket rögzíti, amelytől a kollektív szerződés csak a Munkavállaló javára térhet el, hanem meghatározza a felek – elsősorban a Munkavállaló – szempontjából garanciális normákat, amelyek kivételével a kollektív szerződés a jogi normától a Munkavállaló javára, ugyanakkor terhére is eltérhet. A Munka Törvénykönyve törekszik a felek közötti egyensúly fenntartására, amelynek lényeges eszköze a kollektív szerződés.A Munka Törvénykönyve elsőként a kollektív szerződés kötésére való jogosultságról, pontosabban a kollektív szerződéskötési képességről rendelkezik. A jogalkotó szakít azzal megoldással, hogy eltérő elvek alapján határozza meg a szakszervezet kollektív szerződéskötési jogát a Munkáltató feletti szinten, illetve a Munkáltatónál kötött kollektív szerződés esetében. A szabályozás továbbá a kollektív szerződéskötési képességet nem az üzemi tanács választása eredményéhez, hanem a Munkavállalók szakszervezeti tagságához, illetve ennek létszámához köti. Ennek értelmében az a szakszervezet jogosult kollektív szerződés kötésére, amelynek tagjai száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó Munkavállalók létszámának tíz százalékát.A szakszervezetek együttesen köthetnek kollektív szerződést és ennek megfelelően egy Munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető. Ez a megoldás lényegében a hatályos szabályozással azonos eredményre vezet, azonban más reprezentativitási mutatók alapján.A hatályos szabályozáshoz képest változást jelent a kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat szabályozása. A Jogszabály az ajánlattételhez való jogot, illetve az ezzel összefüggő tárgyalási kötelezettséget nem korlátozza, ennek tárgyalását nem lehet visszautasítani.A (6) bekezdés a hatályos szabályozáshoz hasonlóan tekintettel van arra, hogy a kollektív szerződés megkötése után a szakszervezetek közötti erőviszonyok változhatnak. A hatályos Mt. 39. § (5) bekezdése értelmében, ha az újabb üzemi tanács választáson valamely szakszervezet a 33. § (5) bekezdése szerint kollektív szerződéskötésre vált jogosulttá, a kollektív szerződést - a felekre irányadó szabályok szerint - felmondhatta. Ezzel szemben a Munka Törvénykönyve annak a szakszervezetnek, amely a Munka Törvénykönyve által meghatározott feltételekkel a kollektív szerződés megkötését követően rendelkezik, csupán a kollektív szerződés módosítására tett Jogszabály lehetőségét biztosítja. A két megoldás különbözősége következik a kollektív szerződéskötési képesség eltérő koncepciójából.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez