a törvény már nem szabályozza, hogy a Munkavállaló milyen feltételekkel jogosult munkaviszonya fennállása idején további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíteni, de előírja, hogy nem tanúsíthat olyan magatartást, amely sértené vagy veszélyeztetné a Munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Mindig az eset összes körülményére tekintettel kell mérlegelni, hogy a Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme miatt milyen további jogviszonyok létesítése tilos. A kollektív szerződésben vagy a munkaszerződésben mindazon magatartások részletesen szabályozhatók, amelyek tanúsítása a Munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértheti, veszélyeztetheti.A Munkáltató egyoldalúan, szabályzatában is meghatározhatja az ilyen magatartások körét; előírhatja a további munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony általános tilalmát, vagy ezek létesítését előzetes engedélyéhez kötheti; korlátozhatja a Munkavállaló tulajdonszerzését a Munkáltatóéval azonos vagy hasonló tevékenységet végző vagy vele rendszeres gazdasági kapcsolatban álló szervezetben; előírhatja annak bejelentését, ha a Munkavállaló közeli hozzátartozója ilyen munkaviszonyt (egyéb jogviszonyt) létesít, vagy tulajdont szerez meghatározott - például versenytársnak minősülő vagy a Munkáltatóval beszállítói, vevői kapcsolatban álló - szervezetben.A vezető állású Munkavállalóra eltérő szabályok vonatkoznak, például a vezető nem létesíthet további, munkavégzésre irányuló jogviszonyt. [2012/I. törvény 8. § (1) bekezdése, 211. §-a.]A Munka Törvénykönyve a Munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmét szolgáló szabályokat a hatályos Mt. szabályozási módszerétől eltérően szabályozza. E § a munkaviszony fennállásának időtartama alatt tanúsítandó magatartásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, míg a munkaviszony megszűnését követő időszakot érintő szabályozás a Munka Törvénykönyve szerkezetében másutt helyezkedik el [Munka Törvénykönyve 228. §]. Ez a megoldás annak következtében is indokolt, hogy a versenytilalmi megállapodásra egyebekben a polgári jog szabályai irányadók.A főszabály tartalmában változatlan: a Munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel Munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez a rendelkezés számos tényállást foglal magában. A szabály – jellege miatt – elsősorban a Munkavállalótól valamilyen magatartástól való tartózkodást kíván meg. Ez nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy a Munkavállaló ne dolgozzon a piaci versenytárs számára, hanem a munkavégzés jellegéből következően az is elképzelhető, hogy önmagában a munkaviszonyon kívüli egyéb munkavégzés önmagában is sértheti a Munkavállaló jogos gazdasági érdekét. A „jogos gazdasági érdek” fogalmáról, illetve kereteiről szükséges a Munkavállaló előzetes tájékoztatása.A 211.§ lényegében a hatályos Mt.-vel egyező összeférhetetlenségi kikötéseket tartja fenn. Ezek egyrészt a vezető további munkavégzését, másrészt gazdasági tevékenységét korlátozzák.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez