a Munkáltató a Munkavállalót a beosztás szerinti napi munkaidőn kívül, azt meghaladóan rendelkezésre állásra (ügyeletre vagy készenlétre) is kötelezheti. A törvény ezentúl csak a négy órát meghaladó mértékű rendelkezésre állás esetére írja elő, hogy azt csak- a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása (például energiaszolgáltatás, katasztrófavédelem, egészségügy, közútkezelés),- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, vagy- a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása (például a működtetéséhez meghatározott létszám biztosítása) érdekében lehet elrendelni. [2012/I. törvény 110. § (2) bekezdése.] a készenlét esetén a Munkavállaló maga határozhatja meg a rendelkezésre állásának helyét, de ezt úgy kell megtennie, hogy a Munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre állhasson. (A haladéktalan szó a rendelkezésre állásra, nem pedig a munka felvételére vonatkozik; az utóbbihoz általában az is szükséges, hogy a Munkavállaló a munkafelvételére kiadott utasítást követően eljusson a munkavégzés helyére.) [2012/I. törvény 110. § (4) bekezdése.]Az ügyelet teljes tartama rendkívüli munkaidőnek minősül, és be kell számítani a beosztás szerinti heti munkaidő tartamába. Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, és ebbe be kell számítani az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy arra elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát. [2012/I. törvény 107. § d) pontja.] A Munkavállaló a rendelkezésre állási kötelezettsége alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és szükség esetén a Munkáltató utasításainak megfelelően munkavégzésre jelentkezni, illetve munkát végezni. A rendelkezésre állás elrendelésére a rendkívüli munkaidő elrendelésére vonatkozó szabályozás az irányadó. A rendelkezésre állás időpontját, tartamát legalább egy héttel korábban - és egy hónapos időtartamra - kell közölni a Munkavállalóval. A közlést a munkaidő-beosztás közlésére irányadó szabályok szerint lehet módosítani. Ügyelet esetén a Munkáltató határozza meg, hogy a Munkavállalónak hol kell rendelkezésre állnia. [2012/I. törvény 110. § (3)-(6) bekezdései.]A készenlét havi tartama továbbra is legfeljebb 168 óra lehet, amit munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni (korábban csak négyheti átlagot tett lehetővé a törvény). A Munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. E rendelkezésektől kollektív szerződés bármely irányba eltérhet. [2012/I. törvény 112. §-a.]A rendelkezésre állás tartama alatt elrendelt munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, és erre a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőben történő munkavégzés szabályai szerint jár díjazás. [2012/I. törvény 107. § a) pontja.]Jogszabályi indoklásA napi, illetve heti pihenőidőkkel kapcsolatban a Munka Törvénykönyve lényegében a hatályos szabályozást tartja fenn, de a gyakorlat számára egyértelműben fogalmaz. Eszerint a Munka Törvénykönyve hat nap munkavégzést követően a rendes munkaidőben való foglalkoztatást korlátozza, amely azonban nem akadálya a rendkívüli munkaidő elrendelésének.A Munka Törvénykönyve a hatályos szabályozáshoz képest világosabb és egyértelműbb a rendkívüli munkaidő szabályozásával kapcsolatban. Összhangban a munkaidő fogalmával, a rendkívüliség szempontjából nem a munkavégzést, hanem a munkaidő elrendelését tekinti elsődlegesnek.A Munkavállalók védelme kapcsán a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkavégzés tilalmát kiterjeszti a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása melletti munkavégzésre is.A Munka Törvénykönyve a rendkívüli munkaidő éves korlátját 250 órában határozza meg, amelyet kollektív szerződés legfeljebb 300 órára emelhet. Fontos új szabály e tekintetben, hogy a Munka Törvénykönyve ennek arányosítását írja elő részmunkaidő, határozott időtartamú, illetve évközben kezdődött munkaviszonyok tekintetében.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez