a rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a feleknek együttműködési kötelezettségük van. A Munkáltatónak jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárnia, joggyakorlása során figyelembe kell vennie a Munkavállaló érdekeit, s nem okozhat indokolatlan hátrányt, aránytalan sérelmet (méltányos mérlegelés követelménye). Azt kell összevetni, milyen Munkáltatói érdeket szolgál az intézkedés, és annak következményeként a Munkavállaló oldalán milyen sérelem keletkezik vagy keletkezhet (e körben elsősorban például a Munkavállaló beosztása, képzettsége, kora, egészségi állapota, családi helyzete mérlegelendő). [2012/I. törvény 6, § (3) bekezdése.] Rendkívüli munkaidőt lehet elrendelni (s e tekintetben csak az egyes védett Munkavállalói csoportokra vonatkozó tilalmakra kell figyelemmel lenni), ha a rendkívüli munkavégzést baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása teszi szükségessé. Rendkívüli munkaidő munkaszüneti napon csak a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható Munkavállaló számára, illetve baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el.A súlyos kárnak ez esetben sem közvetlenül a Munkáltató gazdálkodását kell fenyegetnie, hanem általános működését. (A megrendelői igények teljesítésének elmaradása esetén fizetendő kártérítés önmagában nem alapozhatja meg a munkavégzés elrendelését, de a Munkáltató vagyontárgyait fenyegető veszély - például árvíz vagy súlyos műszaki hiba - igen.)
A rendkívüli munkaidőt csak a Munkavállaló kérésére vagy a kollektív szerződés ilyen értelmű rendelkezése esetén kell írásban elrendelni. [2012/I. törvény 108. §-a.]Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve a hatályos szabályozáshoz képest világosabb és egyértelműbb a rendkívüli munkaidő szabályozásával kapcsolatban. Összhangban a munkaidő fogalmával, a rendkívüliség szempontjából nem a munkavégzést, hanem a munkaidő elrendelését tekinti elsődlegesnek.A Munkavállalók védelme kapcsán a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkavégzés tilalmát kiterjeszti a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása melletti munkavégzésre is.A Munka Törvénykönyve a rendkívüli munkaidő éves korlátját 250 órában határozza meg, amelyet kollektív szerződés legfeljebb 300 órára emelhet. Fontos új szabály e tekintetben, hogy a Munka Törvénykönyve ennek arányosítását írja elő részmunkaidő, határozott időtartamú, illetve évközben kezdődött munkaviszonyok tekintetében.
(Munka Törvénykönyve)