A munkaidőkeret tartama alatt ténylegesen teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során le kell vonni az általános munkarend (azaz a hétfőtől péntekig terjedően beosztott munkaidő) szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot, azaz az arra eső munkaidőt nem lehet beosztani. A törvény a teljesítendő munkaidő meghatározásakor két megoldást tesz lehetővé a Munkavállaló távollétének figyelembevételére.- A Munkáltató a ledolgozandó munkaidő megállapításánál figyelmen kívül hagyhatja a távollét tartamát. Ez lehetséges akár előre is - például szabadság esetén, ha a Munkavállaló távolléte előre látható -, de utólag, a munkaidőkeret lezárását követően is.- A Munkáltató a Munkavállaló távollétének tartamát az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével is számításba veheti, azaz a ledolgozandó munkaidő meghatározásakor úgy tekintheti, mintha a Munkavállaló munkát végzett volna. (Ennek természetesen csak a munkaidő számítása, és nem a díjazása szempontjából van jelentősége).A távollét tartamát, ha a Munkavállalónak nem volt munkaidő-beosztása, az általános (és nem a beosztás szerinti) napi munkaidő mértékével kell az előzőek alapján számításba venni, illetve figyelmen kívül hagyni. [2012/I. törvény 93. §-a.]A Munka Törvénykönyve – összhangban a gyakorlattal – megengedi a munkaidőnek hosszabb idő alapulvételével történő megállapítását. Bár a gyakorlat megegyezett a Munka Törvénykönyve által megfogalmazott szabállyal, de tételes jogi szabály a munkaidő mértékének munkaidő- keretben történő meghatározására eddig nem volt. A Munka Törvénykönyve szabályából világosan kitűnik és ezzel a gyakorlatban meglévő bizonytalanságot is megszünteti, hogy a munkaidő-keretben az általános munkarend figyelembe vételével kell a ledolgozandó munkaidő mennyiségét kiszámítani, amiből következően a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a Munkavállaló beosztása szerint egyébként e napon végez-e munkát vagy sem.A munkaidő-keret tartamát a Munka Törvénykönyve a vonatkozó EU Irányelvvel (2003/88/EK) összhangban határozza meg, ennek megfelelően hosszabb munkaidő-keret megállapítására csak a szokásostól eltérő működési sajátosságú Munkáltatóknál van lehetőség, 12 havi munkaidőkeretet pedig csak kollektív szerződés írhat elő.A Munka Törvénykönyve újdonsága, hogy rendezi munkaidő-keret lejárta előtti munkaviszony megszűnéssel, megszüntetéssel kapcsolatos igényeket. Eszerint ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére sor került.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez