a Munkavállaló munkabérét legalább havonta és utólag kell elszámolni. A törvénymegengedi, hogy akár a felek közötti megállapodás, akár a kollektív szerződés ettől eltérjen, és más elszámolási időszakot írjon elő, vagy állapodjanak meg a felek.A munkabér elszámolása és kifizetése két különböző aktus. Az elszámolás során a Munkáltató megállapítja, hogy a Munkavállaló az adott időszakban milyen összegű munkabérre jogosult, és ezt a bért milyen levonások terhelik. Az elszámolásról a Munkavállalót írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatás határidejét a törvény a tárgyhónapot követő 10. napig írja elő, de ettől - kollektív szerződésben, illetve munkaszerződésben - el lehet térni. A tájékoztatásnak olyannak kell lenni, hogy a Munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét. A munkabér elszámolása a gyakorlatban általában már az elszámolási időszak letelte előtt megtörténik, ezért az elszámolás és a kifizetés között bekövetkezhetnek olyan események, például keresőképtelenség, rendkívüli munka, amelyek módosíthatják a munkabér elszámolását. Ilyen esetben a Munkáltató köteles a tárgyhónapot követő 20. napig tájékoztatni a Munkavállalót erről a körülményről és az elszámolás módosításáról. Ha a módosítás eredményeképpen a Munkavállalónak járandósága keletkezik, a különbözetet a tárgyhónapot követő 20. napig részére ki kell fizetni. Ha a Munkáltató a módosított elszámolás szerint a kelleténél magasabb munkabért fizetett ki, a többletet a következő kifizetéskor teljes egészében levonhatja. [2012/I. törvény 155. §-a.]Jogszabályi indoklás a 155.§-hozA Munka Törvénykönyve a munkabér védelmére vonatkozó szabályokat lényeges változtatások nélkül átveszi a hatályos Mt. szabályozásából. Eltérés a korábbiaktól, hogy a Munka Törvénykönyve néhány olyan szabályt, amelyek az átutalással történő bérfizetéssel idejét múlttá váltak, csak az egyébként ma már ritka készpénzzel történő bérkifizetés esetére tart fenn.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez