Készenlétre és ügyeletre nem az alapbér jár, hanem pótlékként az alapbér 20, illetve 40 százaléka. Ha a Munkavállalónak ez idő alatt munkavégzést is elrendelnek, a díjazásra az általános szabályok vonatkoznak, vagyis erre az időre munkabért (alapbér, illetve teljesítménybér és bérpótlék konstrukció szerint) kell a Munkáltatónak fizetnie. [2012/I. törvény 144. § (l)-(2) bekezdései.] ügyelet esetén, ha a munkavégzési idő nem mérhető, mert többször kell rövidebb időtartamú, pár perces munkát végezni, az ügyelet teljes tartamára 50 százalék pótlék illeti meg a Munkavállalót. [2012/I. törvény 144. § (3) bekezdése.]Készenléti jellegű a munkakör, haa) a Munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a Munkáltató rendelkezésére, vagy
b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a Munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.A Munka Törvénykönyve fenntartja, hogy a munkaközi szünet főszabályként nem képezi részét a munkaidőnek, de ez alól kivétel a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott Munkavállaló, tekintettel arra, hogy a munkaközi szünet kiadása az ilyen munkakör esetén többnyire nem jár a tényleges munkavégzés megszakításával.
(Munka Törvénykönyve)