A havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelmekre márnem vonatkozik a 27 százalékos adóalap-kiegészítés, az szja kulcsa íegységesen 16 százalékos lesz. Életbe lépnek jövőre a munkahelyvédelmi terv intézkedései is. Az egyik kedvezmény a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót érinti, az érintett körben mindenkire, már foglalkoztatott és újonnan felvett dolgozókra is érvényes bruttó 100 ezer forintos bérig, az e fölött lévő béreknél 100 ezer forintig ugyanúgy érvényes. A kedvezmény 14,5 százalékpont a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után, illetve a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben. 27 százalék a kedvezmény viszont a tartós munkanélküliek, a gyermeknevelési távollétről visszatérők foglalkoztatása után az első két évben, és 14,5 százalék a harmadik évben. Ugyanez a kedvezmény érvényes az olyan 25 év alattiak után, akik pályakezdők is egyben.Megszűnik a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék felső plafonja. Ez az intézkedés a magas jövedelműeket érinti, hiszen ez a plafon 2012-ben napi 21 700 forintos, azaz évi 7 942 200 forintos bérnél volt. E fölött nem került sor a 10 százalékos nyugdíjjárulék levonására. Az egészségügyi ellátáshoz is szükséges biztosítás fenntartásához a fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék az infláció mértékével emelkedik, havi 6390 forintról 6660 forintra.Emelkedik a cafeteria járulékterhe 10 százalékról 14 százalékra. Változik biztosítások adókötelezettsége is, az adómentes és adóköteles biztosítási díj elkülönül. A kockázati biztosítás más személy által fizetett díja továbbra is adómentes havonta a minimálbér 30 százalékáig. A biztosítás munkáltató által fizetett díja adómentes marad, de csak a rendszeres díj lesz adómentes. Adómentes díj után a biztosító által kifizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, amelyet 27 százalékos eho, 10 év után 14 százalékos eho terhel. A munkahelyvédelmi terv másik része a mikro- és kisvállalkozások számára 2013-tól választható két új adónem: kisadózók tételes adózása (kata) és a kisvállalkozások új adóneme (kiva). A kata különösen az olyan mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak lehet előnyös, amelyek árbevétele 6 millió alatti évente, de nem sokban marad el tőle. Az adó ugyanis havonta fix összegű 50 ezer forint, amit minden hónapban - ha van bevétel, ha nincs - meg kell fizetni. Kivételt az jelent, ha az adózó egész hónapban táppénzen van, vagy felfüggeszti tevékenységét. A nem főfoglalkozású kisadózó után 25 ezer forint adót kell fizetni, és ezzel a helyi iparűzési adón kívül letudta az adófizetést.Ha a bevétel 6 millió forint fölé megy, akkor a feletti részre viszont 40 százalékos különadót kell fizetni. A kata-ba év közben is bármikor be lehet lépni, a következő hónaptól él a tételes adózás. A kata-hoz kapcsolódó másik módosítás, hogy az alanyi áfamentesség nem 5, hanem 6 millió forintos árbevételig lesz választható. A kiva alapvetően a 25 fő alatti cégek számára lesz opció 2013-tól. Ennek az adózási formának az előnye abban rejlik, hogy az adó összege nem változik attól, hogy a vállalkozás több munkaerőt vesz fel. A társasági adótörvény bevezeti a szabad vállalkozási zóna fogalmát, eszerint a fejlesztési adókedvezményre jogosult a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében. Változik a helyi iparűzési adó számításának szabálya, az adóváltozások minimál adóalapot állapítanak meg, az eladott áruk beszerzési értéke csak korlátozottan lesz figyelembe vehető az alap megállapításakor. Elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti kedvezőtlenül. Ugyanakkor nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.
(Index)

Vissza a hírekhez