Bérpótlék a Munkavállalót a rendes munkabérén (alap- és teljesítménybérén) felül illet meg. A bérpótlék alapja a Munkavállaló alapbére. Havi alapbér esetén az egy órára eső alapbér a bérpótlék-számítási alap, ami a havibér 174-gyel történő osztásával számolható ki. (Ettől mind a munkaszerződés, mind a kollektív szerződés - akár a Munkavállaló hátrányára is - eltérhet.) [2012/I. törvény 139. §-a.] nem kell bérpótlékot fizetni, ha a Munkavállaló munkaszerződésben rögzített alapbére már ellentételezi az egyébként pótlékfizetésre alapot adó speciális munkavégzési körülményeket. A pótlékfizetési szabály megkerülésének minősül viszont, ha minimálbéres Munkavállaló esetében állapodnak meg arról, hogy alapbére már tartalmazza a pótlékokat is. (A rendkívüli munkaidőre és a készenlétre járó pótlék esetében ilyen megállapodás egyébként sem köthető.) Ha azonban a Munkavállaló például rendszeresen műszakpótlékra lenne jogosult, de alapbérét a több műszakos foglalkoztatásra tekintettel eleve magasabb összegben állapították meg, műszakpótlékot nem kell fizetni. [2012/I. törvény 145. §(1) bekezdése.] a felek a munkaszerződésben - a rendkívüli munkán, az ügyeleten, a készenléten kívül minden másra vonatkozóan - abban is megállapodhatnak, hogy a Munkáltató eseti elszámolás helyett havi pótlékátalányt fizet. Ekkor az átalányt bérpótlékonként kell meghatározni, azaz egyösszegű átalánnyal nem lehet többfajta bérpótlékot kiváltani. Az átalány csak a pótlékot foglalja magában, a munkavégzés ellenértékét nem. Kivétel a készenlét és az ügyelet: erre a kettőre a munkavégzés díjazását és a pótlékot egyaránt magában foglaló átalány állapítható meg. [2012/I. törvény 145. § (2) bekezdése.]Jogszabályi indoklás a 145.§-hozA bérpótlékok tekintetében általános szabályként mondja ki a Munka Törvénykönyve, hogy a bérpótlék a Munkavállalót rendes munkabérén felül illeti meg.A Munka Törvénykönyve megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a Munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapították meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult. Így tehát, ha a Munkavállaló alapbérében elismerésre kerülnek a kivételes körülmények, a bérpótlék nem jár.A Munka Törvénykönyve – egyszerűsítve a munkabérszámfejtéssel kapcsolatos adminisztrációt – teljes körűen megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány megállapítását. Természetesen az általános magatartási szabályok e tekintetben is irányadóak.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez