2012.05.13.
A bérkompenzációs pályázat hátrányai, kontraszelekciója
A mai napon lehet utoljára beadni a bérkompenzációs kérelemet
Egyhónappal ezelőtt kiírásra került "A munkabérek nettó értékének 2012. évi megőrzéséhez nyújtható támogatás NFA-2012-KMOP" elnevezésű pályázat, melynek célja, hogy támogatást nyújtson a munkáltatóknak az elvárt béremelés végrehajtásában. A pályázat legérdekesebb kitétele, hogy csak azon cégek pályázhatnak, akiknél a "pályázó szintjén számított 2011. évi bruttó átlagkereset nem éri el a 215.000 Ft/hó összeget". A pályázat kitöltési útmutatójából az is kiderül, hogy ezt a KSH felé jelentett bér jellegű kifizetésből kell számolni, tehát a cég valamennyi dolgozójának valamennyi bér jellegű kifizetése bele számít (jutalmak, 13. havi kereset, prémium, minden...). 
Ez a kitétel miatt nagyon sok cég, akik ettől függetlenül az elvárt béremelést végrehajtották, ebből a forrásból tényleges béremelést szerettek volna végezni, - ne csak megmaradjon még növekedhessen is a dolgozóik bére, és tisztán, bejelentve, mindenféle feketézés és trükközés nélkül fizetik munkavállóikat - elesnek ettől a támogatástól.
Továbbá:
- egyrészt a két válságos év (2008, 2009) és az azután következő SZJA-rendszer átalakítások miatt nagyon sok dolgozó most kevesebbet keres, mint 4 éve - és pont akiket a legérzékenyebben érinti: az amúgy is rosszul kereső, jellemzően alulképzett fizikai munkások -, mivel 2008-2009-ben nagyon sok cég nem emelt bért a válságra hivatkozva,
- egyrészt a két válságos év (2008, 2009) és az azután következő SZJA-rendszer átalakítások miatt nagyon sok dolgozó most kevesebbet keres, mint 4 éve - és pont akiket a legérzékenyebben érinti: az amúgy is rosszul kereső, jellemzően alulképzett fizikai munkások -, mivel 2008-2009-ben nagyon sok cég nem emelt bért a válságra hivatkozva,
- 2010-2011-ben pedig az átlagos emeléseket (3-5%) "elnyeli-elnyelte" az SZJA-rendszer átalakítása, így bár a munkáltatók terhei nőttek, a dolgozók vagy csak minimálisan visznek haza nettóban több bért, mint 4 éve, vagy az is előfordulhat egyes cégeknél, hogy kevesebbet visznek haza.
Mindemellett, ha csak a hivatalos inflációs adatokat nézzük is (ezekben az években: 6,1%; 4,2%; 4,9%; 3,9%), látható, hogy a bérük tényleges vásárlóereje mennyit csökkent.
Mindezek mellett a 2011-es hivatalos (KSH Gyorstájékoztató 29.) átlagkereset Magyarországon a vállalkozásoknál 217.900 Ft volt, tehát az átlagos bért keresőket már nem támogatja ezzel a lépéssel a szaktárca a jelenlegi kiírás szerint.
Figyelembe véve - gyakorlati ismeretek alapján - a magyar kereseti struktúrát, a fekete és szürke foglalkoztatást, illetve a kreatív bérkifizetéseket, kijelenthető, hogy a szaktárca remélhetőleg szándéka ellenére, a fekete (vagy legalább is szürke) gazdaságot, bérkifizetést erősíti ezzel a lépésével. A tényleges bérüknél tisztán és bejelentve jóval kevesebbet fizető cégek ismét jó helyzetbe kerülhettek, alacsonyabb bérköltségükből eredő versenyelőnyük tovább nő ezzel a plusz állami támogatással, a tisztán és becsületesen foglalkoztató cégekkel szemben.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →