Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével (például színlelt megállapodással) jött létre. Ha a színlelt szerződés más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni (például munkaviszonyként kell kezelni a felek kapcsolatát akkor is, ha egyébként megbízási szerződést kötnek, hogy kikerüljék a valójában munkaviszony-kapcsolattal járó munkaidő-, illetve adózási szabályokat).Színleltség csak a felek egyező akaratával következhet be (ha akaratuk nem egyező, megtévesztésről vagy kényszerítésről lehet beszélni). A semmis nyilatkozat automatikusan érvénytelen. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat. A megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból megállapítja. [2012/I. törvény 27. §-a.]Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve – az általános jogelvekből kiindulva – semmisnek tekinti azt a megállapodást, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. A semmisség további eseteként határozza meg, ha a megállapodás a munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre. Ez utóbbi fordulat alkalmazása elsősorban a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során elvárt jóhiszeműség és tisztesség elvének megsértése esetén merülhet fel. A (2) bekezdés a munkavégzésre irányuló jogviszonyok terén kötött színlelt megállapodásokra tartalmaz semmisségi okot.A (3) bekezdés a semmisség jogkövetkezményét az érvénytelenségben jelöli meg, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A Munka Törvénykönyve tehát kizárja azt, hogy kollektív szerződés a jogszabályban foglaltakhoz képest eltérő jogkövetkezményt állapítson meg. Ilyen kivételes rendelkezést tartalmaz az írásbeliség elmulasztása következményeként a 22. § (3) bekezdése. A joggyakorlattal egyezően írja elő a Munka Törvénykönyve, hogy a semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, de azt a bíróság hivatalból észleli.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez