A határidő valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására előírt idő. A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik. Ha az utolsó nap - az általános (hétfőtől péntekig tartó) munkarend szerint - heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a határidő csak az ezt követő első munkanapon jár le.[2012/I. törvény 25. § (5) bekezdése.] ha munkaviszonyra vonatkozó szabály jognyilatkozat haladéktalan megtételére vagy valamilyen magatartás tanúsítására kötelezi a felet, a jognyilatkozatot, magatartást késedelem nélkül kell megtenni, illetve tanúsítani. Ilyen szabály például a készenlét kapcsán az az előírás, hogy a Munkavállaló köteles szükség esetén haladéktalanul a Munkáltató rendelkezésére állni. Haladéktalan eljárása során a félnek meg kell előlegeznie az egyébként nem általa viselendő költségeket is (például utazási költség, postaköltség).A határidőnek nem minősülő időtartam számításánál a naptár az irányadó. Határidőnek nem minősülő időtartam például a határozott időre szóló munkaviszony, a próbaidő vagy a munkaidőkeret tartama. Ezek esetében egy meghatározott év január hó 1. napjával kezdődő és egyéves határozott időre szóló munkaviszony nem a következő év januárjának első munkanapján szűnik meg, hanem az adott év december 31-én. [2012/I. törvény 26. §-a.]Jogszabályi indoklásAz (1) bekezdés – a kialakult bírói gyakorlattal egyezően – akként határozza meg a határidő fogalmát, miszerint az olyan időtartam, amelyet valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására ír elő munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodása. A határidők számítása szempontjából a (2)-(5) bekezdés a korábbi rendelkezésekkel egyező előírásokat tartalmaznak, azzal a kiegészítéssel, hogy az általános munkarendnek a 102. § (5) bekezdése alapján történő módosítása szükségképpen érinti a határidő lejártának időpontját.A (8) bekezdés arra az esetre tartalmaz rendelkezést, amelyben a munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodása mérhető határidőt nem határoz meg, hanem haladéktalan eljárást követel.A 26. §.A határidőnek nem minősülő időtartam – mint például a határozott időben megállapított munkaviszony időtartama, a próbaidő vagy a munkaidő-keret tartama – tekintetében a 25. § rendelkezései nem alkalmazhatók. Az ilyen időtartam számításánál – a kialakult bírói gyakorlattal egyezően – a naptár az irányadó. Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott év január hó 1. napjával kezdődő és egy éves határozott időre szóló munkaviszony nem a 25. § rendelkezéseinek megfelelően a következő év januárjának első munkanapján, hanem az adott év december 31. napján szűnik meg a kikötött idő lejártának jogcímén. Ugyanilyen számítási módszer érvényesül a próbaidő, illetve a munkaidő-keret tartamának meghatározásánál is
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez