A jognyilatkozathoz fűződő jogi hatások főszabályként akkor állnak be (például a keresetindításra nyitva álló határidő akkor kezdődik), amikor a címzett megismeri az adott jognyilatkozat tartalmát. [2012/I. törvény 24. § (1)-(2) bekezdései.] az írásbeli jognyilatkozat nem csak akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, hanem elektronikus dokumentum esetén akkor is, ha az részükre hozzáférhetővé válik (azaz az e-mail beérkezik a postafiókba; az nem szükséges, hogy a címzett azt meg is nyissa). A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.Kézbesítettnek kell tekinteni (a kézbesítés megkísérlésének napján) a tértivevénnyel feladott küldeményt, ha a kézbesítés a címzett által bejelentett elérhetőségi címen azért sikertelen, mert
- a címzett elköltözött, vagy
- a megadott címen ismeretlen, vagy
- megtagadta a küldemény átvételét, Egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, illetve az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni a küldeményt. A kézbesítési vélelem (bizonyítékok bemutatásával, végső soron perben) megdönthető. Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.[2012/I. törvény 24. § (4) bekezdése.] Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve – az elektronikus dokumentumban tett jognyilatkozatra vonatkozó kiegészítéssel – a jognyilatkozatot akkor tekinti közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A Munka Törvénykönyve fenntartja továbbá azt a rendelkezést is, miszerint a közlés hatályosnak minősül, ha az átvételt a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Lényegében a hatályos szabályozással egyezően rendelkezik a Munka Törvénykönyve (2)-(3) bekezdése a postai úton történő kézbesítésről. Lényeges eltérés viszont, hogy szabályszerűnek minősül a közlés abban az esetben (is), ha a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult. Ez a kivételes rendelkezés a felek együttműködési kötelezettségéből vezethető le. A 6. § (4) bekezdésében foglalt szabály alapján elvárható ugyanis, hogy a felek kölcsönösen tájékoztassák egymást nem csupán a jogviszony létesítésekor meglévő elérhetőségükről, hanem annak esetleges változásáról is. Amennyiben a fél ez utóbbi kötelezettségét elmulasztja, olyan helyzetet teremt, amelyben a másik fél számára ellehetetleníti, vagy rendkívüli módon megnehezíti a kapcsolattartást, így a jognyilatkozat közlését is.Vita esetén a jognyilatkozatot tevőt terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént. E rendelkezésnek különösen az elektronikus dokumentumban tett jognyilatkozat tekintetében van jelentősége. Ha ugyanis a címzett vitatja az ilyen módon tett jognyilatkozat közlését, a jognyilatkozat tevő terhére esik – a jelenlegi technikai eszközök mellett kétségtelenül nem egyszerű – bizonyítás kétsége. Az erre irányuló bizonyítás bármilyen alkalmas módon történhet, ezért mellőzi a Munka Törvénykönyve a hatályos szabályozásnak a kötött bizonyításra (jegyzőkönyv felvétele) való utalását
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez