A Munkáltató képviseletében a Munkáltatói jogkör gyakorlója tehet jognyilatkozatot. A Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét - a jogszabályok keretei között - a Munkáltató határozza meg. [2012/I. törvény 20. §-a.]. A Munkavállaló - főszabályként - személyesen teheti meg jognyilatkozatát. Jognyilatkozatot tehet azonban meghatalmazott képviselője útján is, vagy erre irányuló meghatalmazással más révén illetve nyilatkozhat helyette hozzátartozója is, ez esetben feltéve, hogy a nyilatkozattételében a Munkavállaló akadályozva van (például mert ápolásra vagy orvosi felügyeletre szorul). A Munkáltatóval keletkezett vita esetén a Munkavállalónak igazolnia kell akadályoztatása tényét. Ha a Munkavállaló és képviselője között keletkezett a vita (például a válófélben lévő házastársak egyike felmondja a másik munkaviszonyát), a Munkáltatónak a Munkavállaló személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie.A Munkavállaló nem hivatkozhat arra, hogy képviselője a jogkörét túllépve járt el, csak akkor, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott.
Speciális esete a Munkavállaló képviseletének, ha a törvényes képviselő a Munkavállaló korlátozott vagy teljes cselekvőképtelensége miatt jár el (például fiatal Munkavállaló esetében). [2012/I. törvény 21. §-a.]Jogszabályi indoklásA hatályos szabályozást az (1) bekezdés annyiban pontosítja, hogy a Munkáltatói jogkör gyakorlóját a Munkáltató képviselőjeként határozza meg. Ebből következik a (2) bekezdésben írt szabály, amely a képviselő választás szabadságának elvét rögzíti. Ez utóbbi jogával természetesen az egyes szervezeti jogszabályokban meghatározott keretek között élhet a Munkáltató.A (3) bekezdés általános szabályként a hatályos rendelkezésekkel egyezően az érvénytelenség jogkövetkezményét rendeli arra az esetre, amelyben a Munkáltató képviseletében a jognyilatkozatot nem az arra jogosított személy (szerv, testület) tette. Lényeges újítása azonban a Javaslatnak, hogy ilyen esetben lehetőséget ad arra, hogy a jog szerinti képviselő utólag jóváhagyja az álképviselő jognyilatkozatát, az idézett rendelkezés azonban írásbeli formához köti a jóváhagyó nyilatkozatot. Az ennek megfelelő jóváhagyás az érvénytelenség okának orvoslását jelenti, tehát az eredetileg érvénytelen jognyilatkozat ezzel érvényessé válik. A Munka Törvénykönyve fenntartja azt a szabályt, amelynek értelmében – jóváhagyás hiányában is – érvényes a jognyilatkozat, ha a Munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára.a 21. §-hozA joggyakorlatban bizonytalan annak a megítélése, hogy a Munkavállaló mely jognyilatkozatait teheti meg képviselője útján. Az (1) bekezdés általános szabályként rögzíti, hogy a Munkavállaló bármely jognyilatkozatát jogosult képviselője útján megtenni. A képviselő személyét illetően a Munka Törvénykönyve megkötést nem tartalmaz, ugyanakkor a képviseletre irányuló meghatalmazást írásbeli alakszerűséghez köti. Mellőzhető az írásbeliség, ha a Munkavállaló képviseletében hozzátartozója jár el és a Munkavállaló a jognyilatkozat megtételében (például váratlanul felmerült akadályoztatás bejelentése) nyilvánvalóan akadályozva van.A (2)-(3) bekezdés a Munkavállaló és képviselője jognyilatkozatának értelmezésével kapcsolatos szabályokat tartalmaznak, míg a (4) bekezdés a hatályos rendelkezéssel egyezően írja elő a korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges

törvényes képviselői hozzájárulást. Az (5) bekezdés értelmében a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő jogosult a jognyilatkozat megtételére.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez