. A Munkáltató a Munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti (ezért például nem ellenőrizhető, hogy a magánéletben a Munkavállaló kapcsolatot tart-e olyan személlyel, aki konkurens cégnél dolgozik).A Munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető (például hogy családi élete kihat-e munkavégzése színvonalára).
A Munkáltató ellenőrzése - és az annak során alkalmazott eszköz, módszer - nem járhat az emberi méltóság megsértésével (például nem késztethető egyik munkatárs a másik megfigyelésére).A Munkáltató előzetesen köteles tájékoztatni a Munkavállalót arról, hogy milyen technikai eszközöket használ az ellenőrzésére. [2012/I. törvény 11. §-a.]Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve összefüggésben áll a Munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelmével és a Munkáltatói jogkör egyik lényeges korlátozását jelenti. A szabályozás tartalmilag két részből áll. A rendelkezés első mondata általános szabályként meghatározza a Munkáltató ellenőrzési jogkörének a határait a Munkavállaló magatartására vonatkoztatottan. Ennek értelmében az ellenőrzés tárgya a Munkavállalónak csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása lehet. A személyiségi jogok korlátozhatóságának szigorú értelmezése, valamint a hazai adatvédelmi gyakorlat alapján a Munkáltató általi ellenőrzésnek kialakult rendje létezik. Az adatvédelmi biztos(ok) több esetben hangsúlyozták, hogy a munkahely technikai eszközökkel (például kamera) történő ellenőrzése nem irányulhat kizárólag a Munkavállaló teljesítésére, a munkavégzés intenzitására. A gyakorlatban uralkodó álláspont szerint, munkahelyeken, irodákban csak abban az esetben helyezhetők el az ellenőrzést szolgáló technikai eszközök, amennyiben a Munkavállaló élete vagy testi épsége veszélyben lehet. Abban az esetben is lehetséges az említett módon történő ellenőrzés, ha arra a vagyonvédelem, illetve vagyonbiztonság érdekében van szükség. Mindebből következően nem lehet ellenőrzést folytatni olyan helyiségekben, amelyek a Munkavállaló pihenésének helyéül szolgálnak, továbbá a magánszféra védelme érdekében öltözőben, illemhelyiségben.A Munkavállaló magatartása azonban nem feltétlenül azonos a munkaidő tartama alatt tanúsított magatartásával, hanem számos tényállás esetében a munkaidőn túli magatartása is összefüggésben állhat a munkaviszonnyal. Lényeges korlátozás ezzel kapcsolatban, hogy a Munkavállaló magánélete nem lehet Munkáltatói ellenőrzés tárgya. A Munkavállaló magatartásának ellenőrzése mindkét esetben – munkaidőn belül, illetve azon túl – elsősorban a technológia fejlődésének következményeképpen – új problémákat vetett fel. Így például az okostelefonok és a különféle helyzet-meghatározó rendszerek olyan adatok, információk birtokába juttathatják a Munkáltatót, amelynek kezelésére nem jogosult. Az adatvédelmi biztos ajánlása szerint például egy jármű helyzetét – amennyiben azt a Munkavállalók kötetlen munkaidőben használják – csak az érintett Munkavállalók hozzájárulásával lehet logisztikai célból meghatározni. Az ajánlás ilyen esetekben olyan kapcsoló-berendezés használatát javasolja, amely megakadályozza a Munkavállaló magánéletének (például amikor személyes célra jogosultan használja a szolgálati gépkocsit) ellenőrzését.A (2) bekezdés tájékoztatási kötelességet ír elő a Munkavállaló részére. A Munkáltatónak információt kell adnia a Munkavállalónak – és ki kell kérnie az üzemi tanács véleményét [Munka Törvénykönyve 264. § (1) bekezdés d) pont] azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyeket az ellenőrzés során igénybe vesz. Indokolt a Munkavállaló magatartására vonatkozó általános követelményeket is meghatározni, hiszen a Munkavállaló munkaidő alatti, illetve munkahelyen belüli magatartása nemcsak munkavégzéssel telik, hanem olyan tevékenységgel, amelyek a mindennapi életvitelhez tartoznak. Ebben az esetben különös jelentősége van az ellenőrzéshez alkalmazott technikai eszközök jellegének, tulajdonságának, illetve ezeknek az eszközöknek az alkalmazhatósága is kérdéses lehet. A munkahelyen kívüli, a munkaidőn túli magatartás ellenőrzése az előzőnél is nagyobb problémaforrás lehet, hiszen – az említetteknek megfelelően – olyan technológiák is az ellenőrzés eszközeivé válhatnak, amelyek eredetileg nem feltétlenül ezt a célt szolgálták. Ezért itt különös jelentősége van a Munkáltató részletes tájékoztatási kötelességének, figyelemmel a Munkavállaló személyhez fűződő jogaira.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez