. Az elállási jogot munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása biztosíthatja, és e jogot a másik félhez intézett nyilatkozattal lehet gyakorolni. Az elállási jog a megállapodást a megkötés időpontjára visszamenőleges hatállyal szünteti meg (bontja fel), és ilyenkor a feleknek el kell számolniuk egymással. Elállási jog illeti meg a feleket a munkaszerződés rögzítése és a munkaviszony kezdete között. [2012/I. törvény 49. § (2) bekezdése.] A kötelezettségvállalás azonnali hatállyal visszavonható, a jogosult terhére módosítható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné teszi, vagy a teljesítés aránytalan sérelemmel járna. (Például a prémiumra vonatkozó Munkavállalói kötelezettségvállalás visszavonható vagy módosítható, ha az eredeti vállalást nem lehet teljesíteni a cég gazdasági helyzetében bekövetkezett változás miatt.) [2012/I. törvény 15. § (2), 16. § (2) bekezdései.]Jogszabályi indoklásA munkaviszony kezdetének időpontját a felek állapítják meg. Amennyiben ebben a kérdésben a munkaszerződés nem rendelkezik, a Munkavállaló a munkaszerződés megkötését követő napon köteles munkába állni. A Munka Törvénykönyve fenntartja azt a szabályt, miszerint a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. E kötelezettség megsértése esetére külön jogkövetkezményt a 49. § (1) bekezdése nem tartalmaz, a sérelmet szenvedett fél kérheti a munkaviszony létrejöttének megállapítását, de kártérítési igénnyel is élhet. A 49. § (2) bekezdése a felek számára sajátos elállási jogot biztosít. E joggal azonban csak akkor élhet a fél, ha egyfelől a munkaszerződés megkötését követően, másfelől pedig lényeges körülményeiben következett be változás. A változásnak olyannak kell lennie, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné (például a munkakör ellátásához szükséges képesség, képzettség elvesztése) vagy az elálló fél oldalán aránytalan sérelemmel járna (például a családi körülmények időközben történt alapvető változása).
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez