Az új törvény alapelvi jelleggel fogalmazza meg, hogy tiszteletben kell tartani a hatálya alá tartozók - a Munkavállaló, a Munkáltató, a szakszervezet, az üzemi tanács - személyhez fűződő jogait.A személyhez fűződő jogok (a Ptk. szerint)- az egyenlő bánásmódhoz,- a lelkiismereti szabadsághoz,- a személyes szabadsághoz,- a becsülethez,- az emberi méltósághoz,- a névviseléshez,- a jó hírnév védelméhez,- a képmással vagy hangfelvétellel kapcsolatos visszaélés elkerüléséhez,- a levéltitokhoz, magántitokhoz vagy üzleti titokhoz,- a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jog.A Munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A Munkavállaló csak olyan alkalmassági vizsgálatra kötelezhető, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. Bár a terhességhez kapcsolódó vizsgálatot külön nem említi az új törvény, ez általában továbbra is tiltott, s csak olyan esetekben kérhető, ha azzal a Munkavállalót, illetve magzatát óvják (például olyan munkakörökben, amelyekben a munkavédelem tiltja, hogy várandós dolgozzon).A Munkavállaló személyhez fűződő joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Így például a Munkáltató a Munkavállaló magántitokhoz, levéltitokhoz való jogát korlátozhatja, ha a Munkáltatónak az általa biztosított elektronikus rendszerben hozzáférése van a Munkavállaló magán-e-mailjeihez is.A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a Munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell (a Munkáltatói tájékoztatásnak ki kell terjednie például arra, hogy az e-mailekhez ki férhet hozzá, azokat hogyan és mennyi ideig tárolják, mikor kell azokat megsemmisíteni, milyen céllal használhatók fel - csak ekkor lehet úgy tekinteni, hogy a Munkavállalót megfelelően tájékoztatták). A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését (azaz például a magánlevelek írásától való tartózkodást). A Munkáltatónak az eljárás alkalmazása előtt ki kell kérnie (ha van) a Munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményét is.A személyhez fűződő jogok korlátozásához a Munkavállalótól hozzájáruló nyilatkozatot is kell kérni, ha a korlátozás túllépi a szükségesség és arányosság kritériumait. Alapvető garanciális szabály, hogy a Munkavállaló a személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le, csak egyes, konkrétan meghatározott jogokról, jól körülírt feltételekkel. A Munkavállaló érvényesen csak írásban tehet személyhez fűződő jogáról rendelkező jognyilatkozatot. [ 2012/I. törvény 9. §-a.]A személyhez fűződő jogok védelme a munkajogban kiemelt jelentőségű, elsősorban a munkaviszony tartalmának alá-fölérendeltsége miatt. Ebből a szempontból is figyelemreméltó a Ptk. 75. § (3) bekezdése, amelynek értelmében „a személyi jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet”. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A személyhez fűződő jogok védelme ugyanakkor nemcsak a Munkavállaló szempontjából jöhet szóba, hanem minden, a törvény hatálya alá tartozó tekintetében. Ennek megfelelően a Munkáltatónak is kiemelt érdeke lehet az ilyen jellegű jogok védelme – a természetes személynél korlátozottabb körben – azokon a területeken, ahol a jogsértés egyáltalán szóba jöhet. Hasonlóképpen védelmet kap a Munkáltatói érdekképviseleti szervezet, az üzemi tanács és a szakszervezet is, amennyiben az ő személyhez fűződő jogait sértik meg.A (2) bekezdés általánosságban fogalmazza meg a Munkavállaló személyhez fűződő jogai korlátozásának alapvető elveit és egyben rögzíti annak határait. A személyhez fűződő jogok védelme ugyanis nem abszolút. A Munkáltatónak – mint a munkajogviszony teljesítése folyamatában utasításadó pozícióban lévő félnek – ugyanis rendeltetésszerű működése biztosításához számos olyan intézkedést kell megtennie, illetve olyan belső szabályzatot kell megalkotnia, amely a Munkavállaló személyhez fűződő jogának valamely szegmensét érinti. Ide tartoznak az ellenőrzési jogkörben tehető intézkedések egy része, a Munkavállaló adatainak kezelése, de akár a szerződésben meghatározottaktól eltérő munka elrendelése. A Munka Törvénykönyve a személyhez fűződő jogok védelme érdekében a Munkáltató eljárásával összefüggésben két szigorú feltételt állapít meg. Ennek az eljárásnak kizárólag és közvetlenül a Munkáltató rendeltetésszerű működésével kell összefüggésben lennie, ezen a körön nem terjeszkedhet túl. A rendeltetésszerű működés ebben a kontextusban is szűken értelmezendő. A Munkáltató az eljárás bevezetéséről csak abban az esetben dönthet, amennyiben az feltétlenül, azaz objektíve szükséges. Ezen túlmenően a Munka Törvénykönyve az arányosság általános követelményét fogalmazza meg. A személyhez fűződő jogok korlátozásának egyéb előzetes követelményeit is meghatározza a Munka Törvénykönyve. Mivel e jogok bármilyen korlátozása közvetlen hatással lehet az érintett egyéb jogainak gyakorlására, a Munka Törvénykönyve arról rendelkezik, hogy a Munkáltatónak a személyhez fűződő jog korlátozásáról, annak módjáról, feltételéről és várható tartamáról a Munkavállalót tájékoztatnia kell. Végezetül a Munkáltatónak az eljárás alkalmazását megelőzően ki kell kérnie a Munkavállalói érdekképviselet szervek véleményét. [Munka Törvénykönyve 264. § (1)-(2) bekezdés.]A személyhez fűződő jogok megsértésének jogkövetkezménye rendkívül összetett. A jogalkalmazás arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Munkavállaló abban az esetben, ha a Munkáltató eljárása valamilyen munkaviszonyból származó jogának megsértése mellett egyben sérti személyhez fűződő jogát, kérheti a Ptk. 84. § (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.A személyhez fűződő jogok általános jogok, védelmük általános kötelezettséget indukál. A személyhez fűződő jog kategóriája gyűjtőfogalom, amely számos konkrét jogot foglal magában. A jogról való lemondás ennek megfelelően azt a kérdést veti fel, hogy a Munkavállaló lemondhat-e egyáltalán személyhez fűződő jogáról, ha igen, milyen mértékben. A jogról való lemondás dogmatikáját a magánjog alakította ki, napjainkban azonban egyre gyakrabban kerül viták középpontjába valamilyen alapjogról, illetve a személyhez fűződő jogokba tartozó valamely jogról való lemondás. A lemondás intézménye egy egyoldalú, önkéntes, visszavonhatatlan nyilatkozat, amellyel valaki bizonyos dologról vagy követelésről (igényről) lemond. A lemondás teljesen más problémákat vet fel a magánjog és a közjog területén, amely következik abból, hogy a magánjog és a közjog teljesen más érték- és érdekrendszert foglal magában. Éppen azért, mert a magánjog a magánautonómia és ebből következően a szerződéses szabadság elvén nyugszik, a valamely előnyről, jogról való lemondás egyáltalán nem szokatlan.Az alapjogokról való lemondás azonban más jellegű problémát vet fel. Mivel az alapjogok még abban az esetben is az állam és az egyén viszonylatára vonatkoznak, ha egy konkrét alapjogi ütközés mögött látszólag közvetlenül az ellentétes alapjogok hordozói közötti ellentét jelenik meg, feltételezhető, hogy az államhatalom, soha nem kizárólag a saját, illetve az általános közérdeket tartja szem előtt, hanem az egyén érdekeit is. Ez azonban fordítva is igaz. Nevezetesen az egyén is köteles saját egyéni érdekei érvényesítése során a közérdekre is tekintettel lenni. Ebből adódóan az egyén nem bánhat tetszőlegesen, szabad belátása szerint alapjogaival.A Munka Törvénykönyve ennek megfelelően rögzíti, hogy a személyhez fűződő jogairól a Munkavállaló általános jelleggel, előre nem mondhat le. Ez ugyanis együtt járna az emberi méltóságról való lemondással. A jogról való lemondás értelmezési alapelvének megfelelően, a Munkavállaló jognyilatkozatát kiterjesztően nem lehet értelmezni. A (3) bekezdés második mondata a jogról való lemondó jognyilatkozat alaki érvényességi kellékéről rendelkezik.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez