A Munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel Munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A Munkáltató jogos gazdasági érdekének sérelme megvalósulhat akár a versenytárs számára történő munkavégzéssel, akár úgy, hogy a Munkavállaló saját céljaira használja fel a Munkáltató adatait. [2012/I. törvény 8. §-a.] a Munkavállaló a munkaidején kívül (azaz magánéletében) sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a Munkavállaló munkakörének jellege, a Munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas Munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Így például egy cég elvárhatja munkatársaitól, hogy ne fogyasszák - nyilvánosan - a konkurens cég termékeit.A Munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága is korlátozható, de a korlátozásnak a munkaviszonnyal közvetlen összefüggésben kell állnia, feltétlenül szükségesnek és a cél elérésével arányosnak kell lennie. A véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának módjáról feltételeiről és várható tartamáról a Munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A Munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága nem korlátozható, ha a vélemény nem függ össze a munkaviszonnyal. Nem arányos például a cél elérésével az, ha egy erősen környezetszennyező technológiát használó Munkáltató munkatársa felhívja a sajtó figyelmét a fenyegető ökológiai katasztrófa bekövetkezésének veszélyére - ilyen esetben véleménynyilvánítási szabadsága jogszerűen nem korlátozható.A Munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése, felhasználása sértené vagy veszélyeztetné a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette (tehát például jelezte a felhasználóknak, hogy titokról van szó, vagy titoktartási nyilatkozatot íratott alá). [2012/I. törvény 8. § (1) bekezdése.]A Munkavállaló az üzleti titkon túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése hátrányos következménnyel járhat a Munkáltatóra vagy más személyre. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási tájékoztatási kötelezettségre. Így például a kapott állami támogatásra vonatkozó adatokról jellemzően tájékoztatást kell adni. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, eljárás kezdeményezhető a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnél. [2012/I. törvény 8. §-a és az 1959/IV. törvény 81. § (2), (4) bekezdései.]A Munka Törvénykönyve a Munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmét szolgáló szabályokat a hatályos Mt. szabályozási módszerétől eltérően szabályozza. E § a munkaviszony fennállásának időtartama alatt tanúsítandó magatartásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, míg a munkaviszony megszűnését követő időszakot érintő szabályozás a Munka Törvénykönyve szerkezetében másutt helyezkedik el [Munka Törvénykönyve 228. §]. Ez a megoldás annak következtében is indokolt, hogy a versenytilalmi megállapodásra egyebekben a polgári jog szabályai irányadók.A főszabály tartalmában változatlan: a Munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel Munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez a rendelkezés számos tényállást foglal magában. A szabály – jellege miatt – elsősorban a Munkavállalótól valamilyen magatartástól való tartózkodást kíván meg. Ez nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy a Munkavállaló ne dolgozzon a piaci versenytárs számára, hanem a munkavégzés jellegéből következően az is elképzelhető, hogy önmagában a munkaviszonyon kívüli egyéb munkavégzés önmagában is sértheti a Munkavállaló jogos gazdasági érdekét. A „jogos gazdasági érdek” fogalmáról, illetve kereteiről szükséges a Munkavállaló előzetes tájékoztatása.A (2) bekezdés az általános együttműködési kötelesség egyik lényeges szegmensét szabályozza. A munkaviszony tartós, bizalmi kapcsolat, amelyben a felek egymás irányában tanúsított magatartása nem korlátozódik csak a munkaviszonyból származó jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítésének idejére, hanem – ugyan korlátozottan – érinti a Munkavállaló munkaidején kívüli magatartását, másképpen fogalmazva, magánéletét. A munkaviszony azonban nem befolyásolhatja korlátlanul a Munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását. A Munkavállaló magatartását ebben a tekintetben két körülmény határozza meg. Az egyik a Munkáltató szervezeti rendjében elfoglalt helye, illetve munkakörének jellege. Ez a problematika összefügg az elvárhatóság már korábban tárgyalt fogalmának tartalmával. A másik, a magatartás célhoz kötöttsége, amennyiben csak olyan magatartást nem tanúsíthat, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas Munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.A munkaviszony léte nem érintheti a Munkavállaló magánéletének bizonyos szegmenseit. Erről rendelkezik a (3) bekezdés. A Munka Törvénykönyve – a 9. § (2) bekezdésére utalva azt fejezi ki, hogy a Munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkajogviszonyra való tekintettel csak abban az esetben korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága nem korlátozható, ha a vélemény nem függ össze a munkaviszonnyal. Az alapjogok sorában a meggyőződés szabadsága több szempontból is különleges helyet foglal el, ugyanis a legmélyebben személyes jog, másképpen kifejezve, az ember belső világának érinthetetlen része. Ez a kiemelt védelemben részesülő alapjog ütközik a legtöbbször más alapjogokkal. Ennek oka, hogy a meggyőződés abban a pillanatban, amikor valamilyen módon kifejeződik, a személy gyakorolja ebbéli szabadságát, külsővé válik. A véleménynyilvánítás szabadsága, mint „kommunikációs anyajog” nem egyszer ellentétbe kerül a Munkáltató iránti lojalitással. A véleménynyilvánítás szabadságának terjedelme ugyanakkor szintén differenciált megítélést igényel. Nem közömbös ugyanis, hogy a Munkavállaló munkahelyén kívül fejti ki véleményét vagy a munkahelyen tanúsít olyan magatartást, amely zavarhatja adott esetben a Munkáltató működési rendjét.A (2)-(3) bekezdés, illetve ez utóbbival összefüggésben a 9. § (2) bekezdése, a tartalmi különbözőség ellenére is egymással összefüggő rendelkezéseket tartalmaz. A (3) bekezdés alapvetően a neutrális véleményre vonatkozik, amely nem függ össze a munkaviszonnyal, a Munkavállaló munkakörének jellegével illetve a Munkáltató szervezetének rendszerében elfoglalt helyével. A Munkavállaló által kifejtett véleménynek „semlegesnek” kell lennie, ami ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy mindettől függetlenül ne legyen alkalmas közvetlenül és ténylegesen Munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaiszony céljának veszélyeztetésére.A (4) bekezdés a titoktartási kötelezettséget külön is nevesíti. Ez a kötelezettség ugyan része a Munkavállalóra vonatkozó általános magatartási követelménynek, azonban néhány ponton kimutathatók sajátosságok. A Munkavállalónak ez a magatartása több más jogszabályt is érint, illetve azokkal összefüggésben áll, így többek között Ptk.-val, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és versenytilalom korlátozásáról szóló a1996. évi LVII. törvénnyel. Lényeges továbbá, hogy ez a kötelezettség alapvetően különbözik a versenytilalmi megállapodás alapján a Munkavállalót terhelő kötelezettségtől. Azon túlmenően, hogy a (4) bekezdésben szabályozott kötelezettség ex lege kötelezettség, időbeli hatálya is attól függ, hogy az, akinek érdekét sérti, az adatok nyilvánosságra kerülése mikor mentesíti e kötelezettség alól a Munkavállalót.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez