A Világgazdaság birtokába került dokumentumban az áll, hogy a munkaköre ellátása során kollégájától vagy harmadik személytől pénzt vagy más értéket (például utalványt) átvevő vagy átadó dolgozótól kérhetné a cég legfeljebb az egyhavi alapbérnek megfelelő összeget. A pénz kártérítésül szolgálna a foglalkoztatónak, a munkaviszony megszűnésekor azonban azt a dolgozónak a kamatokkal együtt meg kell fizetnie.Az informáciénk szerint nem a munkáltatók, hanem a kormányoldal által felvetett ötlet döntően a kereskedelmi és a vendéglátásban tevékenykedő, pénzzel dolgozó alkalmazottakat érintené. A jogszabálytervezet a korábbi hírekkel ellentétben nem csak a munkaviszony létesítésének feltételeként tenné lehetővé ilyen megállapodás megkötését, azt a már régéta alkalmazásban állékkal is megköthetnék a munkáltatók. Bár a szöveg kölcsönös megegyezésen alapulé írásos megállapodásról ír, a pont indoklásában már a dolgozó (szerződés alapján történő) kötelezéséről írnak.„A szöveg még nem nyilvános, így a részletek változhatnak, ezért a felvetésről konkrétan nem, csak általánosságban tudok nyilatkozni” – bocsátotta előre a Világgazdaság megkeresésekor Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hozzátette: „A munkadók részéről minden olyan törekvés támogathaté, amely az anyagi javak megévására ösztönöz, és amely a vagyon megőrzését ésszerű médon szolgálja. Nem lehet cél azonban az, hogy a munkavállalót lehetetlen helyzetbe hozzuk.”Vámos György az ötlettel kapcsolatban megjegyezte: „Nemcsak magyar, hanem nemzetközi felmérések is azt bizonyítják, hogy az áruérték egy százaléka eltűnik, ennek zöme a lopások miatt van. Bár az alkalmazottak túlnyomé többsége tisztességes, a lopások egy részét bizony a dolgozók követik el, a szándékos károkozás tehát valés jelenség.” A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: „Lényegesek a pontos feltételek, amelyek ma még nem ismertek, éppen ezért azt sem lehet megbecsülni előre, hányan élnek majd a lehetőséggel.”A kiskereskedelemben és a vendéglátásban az anyagi felelősség nem mindig követhető egyértelműen vagy egyszerűen, ezért nem életszerűtlen, hogy nagyobb garanciát tudhasson magáénak a tulajdonos – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dévid Ferenc . A Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: az egyhavi alapbér egy olyan szimbolikus hozzájárulás lehet, amely elősegítheti, hogy az alkalmazott jobban odafigyeljen a munkájára.
(Világgazdaság)

Vissza a hírekhez