Mind a munkadói, mind a munkavállalói szervezetek üdvözölték Németországban azokat a változásokat, amelyek április 1-jótől léptek életbe a munkaügyi jogviták rendezésében. Az egyik legfontosabb módosítás értelmében nemcsak a lakóhelye, hanem a munkahelye szerint illetékes bíróságnál is benyújthat panaszt az alkalmazott. Ez nagyban megkönynyíti az ingázék és a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatottak helyzetét, hiszen könnyebben szánhatják rá magukat munkaügyi per indítására.Maga a peres eljárós lényegesen rövidebbé válhat, ugyanis a módosítás erősítette az eljáré bírák jogkörét, az érdekképviseletek soraiból kikerülő „laikus bírákét” pedig ezzel párhuzamosan csökkentette. Médja lesz például az elnöknek arra, hogy a tanács tagjainak megkérdezése nélkül visszautasítson panaszokat, és egyedül döntsön különböző eljárósi kérdésekben. Jelentős terhet vesz le a bíróságok válláról az az újítás is, amelynek értelmében ezentúl nem kell tárgyalniuk a felmondás után több mint három héttel benyújtott dolgozói panaszokat. Korábban egymást érték a bonyolult jogviták arról, vajon egy-egy késve benyújtott keresetet meg kell-e vizsgálnia a törvényszéknek.Ezzel egy időben a szociális perek menetét is gyorsította a német törvényhozás, ám ezek a módosítások már egyértelmű felzúdulást váltottak ki a civilszervezetek részéről. Szűkült ugyanis a munkanélküliek és más segélyben részesülők által igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek köre. A bíróságok mérlegelés nélkül elutasíthatják a késedelmes igénylések tárgyalását, és 500-ról 750 Euróra emelkedik az az összeghatár, amely alatt az elsőfokú ítólet ellen nem lehet fellebbezni. Eddig a német társadalombiztosítási bíróságok szinte belefulladtak a különböző járandóságok megítólését követelő panaszokba. Az is javítja a helyzetüket, hogy lehetőséget kaptak húsznál több azonos tartalmú panasz esetén egy precedensügy kiválasztására, ahelyett, hogy minden ügyet külön-külön tárgyalniuk kellene.
(Világgazdaság)

Vissza a hírekhez