A Munkaerőpiaci Alapot feldarabolhatják és megint változhat az adórendszer, sőt a foglalkoztatást mérő statisztikai módszertan is változhat. Először jelent meg a 2015-ig elérendő 400 ezer új munkahely részletekbe menő előrejelzése. Ebből kiderül, jövőre az új munkahelyek 80 százalékét a közmunka adja és a kormány által várt "fehéredés". 2015-re pedig minden 3 új munkahelyből csak egy lenne a nyílt munkaerőpiacon újonnan létrehozott állás.A kormány eredetileg április 30-ra ígérte, de csak ma jelent meg a Magyar Munka Terv, amelynek dedikált célja, hogy megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez. A 80 oldalas anyag tartalmazza a következő öt évre szóló részletes foglalkoztatási prognézisokat, és az intézkedési terveket, amelyeknek jó része az elmúlt hónapokban egyesével már ismertté vált.A 400 ezer munkahely nagyrészt közmunka, A kormánytól már tavaly elhangzott a vállalás, miszerint 2015-ig 400 ezer új munkahely jönne létre Magyarországon, és ezt a célszámot tartalmazza a konvergencia program is. A kormány részletes foglalkoztatási előrejelzését azonban most ismerhetjük meg először, a Munka Tervből.Az NGM által számoltak szerint, ha a magyar gazdaságban az alappálya szerinti 3 százalékos növekedés valésul meg, akkor 2015-ig mintegy 292 ezer új munkahely jöhet létre ahhoz képest, hogy 2010-ben 3 millió 750 ezren dolgoztak. Ha viszont dinamikusabban nő a gazdaság, 5 százalékkal, akkor a növekedés akár 463 ezer fő is lehet. A kormány által hangoztatott 400 ezres tervhez a kettő átlagából képzett középút áll legközelebb, amely szerint 377 ezren találnak vissza a munka világába.A 2011 és 2015 létrejövő munkahelyeket egyrészt a versenyszféra adja, de oroszlánrész társul a közmunkához és a kormány által várt fehéredéshez. Az NGM szerint 2011-ben az új állások 60 százaléka a versenyszektorban teremtődik meg, de a 2012-től hatályos intézkedések (közmunka programok szélesebb indulása, munkanélküli ellátások 90 napra csökkentése) hatására a közfoglalkoztatásban, illetve a fehéredés által teremtett új munkahelyek aránya lényegesen megugrik. Érdekes, hogy a versenyszféra hozzájárulása nem nő tovább az NGM előrejelzésében a gazdasági növekedés gyorsulásával. Mind az alappálya, mint a normatív pálya szerint 35 százalékot ad.A versenyszférában létrejövő új munkahelyek jelentős aránya, 30 százaléka a feldolgozóiparban jön majd létre a következő öt évben - számol az NGM. A nagy- és kiskereskedelemben az új munkahelyek 20, az ingatlanszektorban az új munkahelyek 10 százaléka jöhet létre.A kormány célja, hogy a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Eurépában - olvashaté a Munka Tervben. Ennek érdekében elsősorban a Munka Törvénykönyve 2012-től várhatéan hatályos megváltoztatása állna.
Új, differenciált Munka Törvénykönyv: a kkv-k érdekeit helyezné előtérbe azzal, hogy a foglalkoztatotti létszám alapján differenciálná a törvényi előírásokat. Ez egyrészt a nagyvállalati apparátus által könnyen, de kisvállalkozásoknál kevésbé teljesíthető követelmények csökkentésében nyilvánulna meg, másrészt a kkv-k esetében kevésbé akadályozná a munkaviszony megszüntetését.A munkáltatók bürokratikus terheinek csökkentése: mint ismert, még áprilisban jelentette be a kormány a vállalkozások adminisztratív terheinek 500 milliárd forinttal valé csökkentésének tervét, amelyből 105 milliárd forint összegű változtatáscsomagot meg is hirdetett, a többi 400 milliárd forintos tételre pedig ötleteket vár a gazdaság szereplőitől.Hárompilléres lesz a foglalkoztatási támogatás.
1. Célzott bér- és járuléktámogatás a mikro-, kis és középvállalatoknak.
2. Szociális gazdaság: a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba.
3. Közfoglalkoztatás: összefüggésben a szociális ellátások csökkentésével ennek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.A Munkaerőpiaci Alaphoz tartozik az aktív és passzív eszközök finanszírozása, így a képzési támogatások, álláskeresési járadék, Támop program stb. A terv szerint új, Nemzeti Foglalkoztatási Alap jön létre, amely nem tartalmazhat a foglalkoztatáshoz szorosan nem köthető, szociális elemeket, amelyhez az aktív munkaerőpiaci eszközök, munkanélküli ellátás és szak-felnőttképzés finanszírozása tartozik majd.Fontos, hogy a közfoglalkoztatás finanszírozására Uniós támogatás nem vehető igénybe, ezért ennek finanszírozása továbbra is a költségvetésből történik. A 2012-es költségvetés az MPA keretéből 120 milliárd forintot spérolna le, vélhetően ezek szolgáltatnák a közfoglalkoztatáshoz a "muníciét". A szakképzési, felnőttképzéséi támogatásoknál megvont forrásokat Uniós forrásoknak kell majd ellentételezniük a terv szerint.A Széll Kálmán Tervben meghatározott átalakítások és megtakarítások elérésére további intézkedésekre is szükség lesz a foglalkoztatást illetően, ezért a dokumentum szerint
- újból változhat az adó- és járulékrendszer,
- az állam kiszervezett tevékenységeket vizsgálhat felül és szüntethet meg, vehet át saját körben ellátásra,
- felülvizsgálhatják a foglalkoztatás-statisztikai rendszert,
- véglegesítésre kerülnek a közmunka programok,
- nagyobb támogatást élvezne a rehabilitáció, ami a rokkantsági ellátások átalakításához és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogaté intézkedésekhez kapcsolédik,
- a közlekedési kedvezmények, illetve a lakáscélú támogatási rendszer összehangolására is sor kerülhet.

(Index)

Vissza a hírekhez