Nem szűnik meg a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő Start-kártya, és a felnőttképzéseket csak átmenetileg állították le – mondta a Kossuth Rádié reggeli műsorában Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy a közmunkaprogram része lesz a felnőttképzés, az érdekegyeztetés pedig formailag és tartalmilag átalakul: egy férum működik majd a társadalom minden csoportjának bevonásával.Néhány napon belül megoldás születhet az átmenetileg leállított felnőttképzési programok ügyében – mondta a Kossuth Rádié 180 című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Czomba Sándor a sajtéban megjelent informáciékra úgy reagált, hogy csak a felnőttképzéssel összefüggő hazai és Uniós forrásokat függesztették fel ideiglenesen.– Azt szeretnénk, ha a következő időszakban elsősorban a munkahelyi háttérrel rendelkező felnőttképzések és az indulé közmunkaprogramok keretében a közmunkában részt vevők ne úgy lépjenek ki, mint ahogy beléptek – fogalmazott az államtitkár. Fontosnak tartják, hogy a közmunka képzéssel is párosuljon, hiszen „a közmunkára mint átmeneti megoldásra, áthidalé megoldásra gondolunk csak, ezért nézzük meg azt a keretet, amely Uniós és hazai forrásból rendelkezésre áll vagy állhat felnőttképzés tekintetében”.A szakszervezetek többször szét emeltek az érdekegyeztetés elmaradása miatt. Létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, amely eddig egymással párhuzamosan működő férumokat egyesít. Czomba Sándor ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy bevonják az egyeztetésbe a civil társadalmi szervezeteket is.– Jelen pillanatban az Országos Érdekegyeztető Tanács, a társadalmi párbeszéd legmagasabb féruma munkadói, munkavállalói és kormányoldalból áll. A munkavállalói oldal jelentős részben a közszférát képviseli. Amikor érdemi tárgyalásokat folytattunk, érzékeltük ezt a fajta túlsúlyt az egyik oldalon, miközben a másik, a munkadói oldalon a versenyszféra képviselői foglalnak helyet. Nagyon sokszor el is beszéltek egymás mellett a résztvevők – mondta az államtitkár. Úgy látja: a jövőben figyelembe veszik mindazokat a fontos észrevételeket, javaslatokat, amelyek a társadalom más szegmenseiben megfogalmazédnak.– Egyetlen kormány számára sem lehet lényegtelen, hogy a társadalom különböző szegmensei milyen véleményt fogalmaznak meg adott kérdésben. Most aggédnak a munkadói és munkavállalói oldalon, hogy a munka világát érintő kérdésekben vajon tudunk-e majd konzultálni egymással. Ahogy eddig is tudtunk, ezután is tudunk, tehát a középszint és az ez alatti szint megmarad – jelentette ki Czomba Sándor.Javulés a munkaerőpiaconA foglalkoztatottsági adatok növekedést mutatnak, 0,7 százalékkal többen dolgoznak, mint tavaly ilyenkor. Ez csaknem 28 ezer új munkavállalót jelent. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár példaként említette az Audi bővítését, melynek köszönhetően Győr térségében közel három százalékkal, 5,5 százalékra csökkent a munkanélküliség. Örvendetesnek nevezte, hogy a növekedés elsősorban a versenyszférában jelenik meg, miközben a közszférában – a közmunkával nem számolva – csökkent a foglalkoztatás.Czomba Sándor elismerte, hogy főként a felnőtt korú munkavállalók helyzete javult, ám a fiatalok és az idősek, valamint a hátrányos helyzetűek statisztikája továbbra is kedvezőtlen képet mutat. Kiemelte a regionális különbségeket, amelyek lassítják a kilábalást a válságból.– Látszik a probléma, hol kell beavatkozni. Ezért olyan foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert kell működtetni, amely a pályakezdő fiatalok, az ötven éven felüliek, a tartós munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek számára az elhelyezkedésüket segítő lehetőséget biztosít – hangsúlyozta az államtitkár.A közmunka átmeneti megoldásA közmunkaprogramot az a kormányzati cél határozza meg, hogy segély helyett munkalehetőséghez jussanak a részorulék. Czomba Sándor ezzel kapcsolatban azt mondta: a közmunka átmeneti, áthidalé megoldás. Szerinte elsősorban a versenyszférában kell megteremteni a munka lehetőségét. Elismerte ugyanakkor: „számos területe van az országnak, ahol sajnos nincs jelen az elsődleges munkaerőpiac. Ott muszáj ezt a rendszert is fönntartani, és azt szeretnénk valóban, hogy nem segélyként, hanem munkabérbe beépítve tudjuk azoknak az embereknek az életét segíteni, akik valóban tudnak és akarnak dolgozni Magyarországon.”
(MR1 Kossuth Rádió)

Vissza a hírekhez