A Munka törvénykönyvéhez benyújtott mostani módosításról (ez a törvényjavaslat oldala a parlament honlapján, a tervezet szövege itt olvashaté pdf-ben) azt hihetnénk, hogy az áprilisra ígért, végül a kormány által májusban tárgyalt Nemzeti munkaterv törvénybe ágyazása.Első olvasásra azonban úgy tűnik, mégsem az, inkább csak a foglalkoztatást némileg rugalmasabbá tevő, illetve bizonyos esetekben az Uniós jogharmonizáciét megvalésíté törvényjavaslatról van szé. A törvény több ponton egyszerűsíti a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráciét, ami ugyanakkor a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését szolgálhatja.A törvény elfogadásával Magyarországon is érvényes lesz az EU Kék kártya-irányelve, ami megkönnyíti a munkáltatóknak, hogy nem Uniós tagállamokból vegyenek fel dolgozókat (legalább a mindenkori havi minimálbérnek megfelelő fizetésért). Ez a keleti és déli határ mentén jelenthet némi könnyebbséget a vállalkozásoknak, ugyanakkor a pont ezekben a térségekben magas munkanélküliséget tovább növelheti, és várhatéan a hazai foglalkoztatotti ráta emelkedését sem segíti. Szintén Uniós jogharmonizácié miatt jelenik meg a magyar szabályozásban az Európai Üzemi Tanács intézménye, illetve a munkaerő-kölcsönzés hazai szabályait is egy EU-irányelv alapján írják át (a munkáltatónak tájókoztatnia kell a szakszervezetet vagy üzemi tanácsot a munkaerő-kölcsönzésről).A törvény több apré részletkérdést újraír, így például az üzemi tanácsok mandátuma ezután öt év lesz, változnak egyes felnőttképzéssel és diákmunkával kapcsolatos szabályok is. A prébaidő harminc napra médosul, de ez akár hat hónap is lehet, ha a kollektív szerződés erre felhatalmazást ad. A kollektív szerződéssel kapcsolatos változás, hogy ha egy cégnél ilyen van, akkor azt ezentúl a munkáltató bejelentése nyomán nyilvántartják a Munkaügyi Kapcsolatok Informáciés Rendszerében.A mostani szabályok szerint év végén lejárt volna az a lehetőség, hogy változatlan fizetésekkel 40-ről 44 érára emeljók a heti munkaidőkeretet ott, ahol korábban a gazdasági válság miatt csökkentették a munkaidőt (és változatlan bért fizettek a rövidebb foglalkoztatás idejón is). A törvénytervezet ezt a szabályt életben hagyná a következő évekre is, azzal, hogy csak korlátozottan élhet a munkáltató.Ilyen foglalkoztatásra legfeljebb egy évig van lehetőség, ha ezt túllépik, háromszoros bért kell fizetni a dolgozónak. A munkáltatók mozgásterét növeli az is, hogy a munkavállalók éves szabadságát kettőnél több részletben is kiadhatják, de megmarad az a megkötés, hogy évente legalább egyszer biztosítani kell 14 nap egybefüggő szabadságot.A vezető beosztásban lévő várandés, gyermekágyas vagy szoptaté munkavállalók helyzetét javíthatja, hogy most már őket is megilleti az a védelem, ami eddig csak a beosztott dolgozóknak járt: számukra is biztosítani fogják a felmondási indoklás jogát. A kismamáknak nemcsak kedvez a törvényjavaslat; annak egy másik pontja ugyanis egyről fél évre csökkentené a gyesen, gyeden töltött – jogilag fizetés nélküli szabadságnak számító – időből azt, amennyi után fizetett szabadságra jogosult a gyermeket nevelő szülő, amikor visszatér a munkába (viszont lehetőség lesz ennek a szabadságnak a pénzbeli kiváltására).A törvény változtatja a munkaügyi bírságok rendszerét is. Ezentúl a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokért nem kell automatikusan pénzbírságot fizetni, a változtatás célja a törvény indoklása szerint az, hogy „a munkáltató ne bírságra fordítsa a rendelkezésére állé pénzeszközöket, hanem elsődlegesen a munkavállalók számára biztosítsa a munkabért és a pótlékokat”. Az egyszerűsítéssel és a foglalkoztatós adminisztráciés terheinek csökkentésével magyarázzák azt a rendelkezést – ami a feketegazdaság terjedését segítheti –, miszerint az alkalmi munkáról szóló írásbeli szerződésben csak a felek megnevezését és a munka tartalmi elemeit kell feltüntetni, „a személyes adatok – így a születési adatok, azonosíté számok, lakó- és székhely – rovatok a nap végéig is kitölthetők”.
(Parlament)

Vissza a hírekhez