Foglalkoztatási szakadók tátong a feltörekvő keleti- és közép-Európai, illetve a fejlett nyugati országok között, s a különbség jelentős csökkenésére nem is mutatnak jelek – állapítható meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétévente készített vizsgálatának most publikált összefoglaléjából.A 15 és 64 éves közötti korosztályban a foglalkoztatottsági mutaté Svájcban a legmagasabb, ott 80 százalék körüli azoknak az aránya, akik a héten legalább egy érán át fizető munkét végeztek, illetve munkahelyükről betegség vagy szabadság miatt voltak távol.Az ellenpélus Törökország, ahol még a 45 százalékot sem éri el a ráta. Magas foglalkoztatottság jellemzi az észak-Európai és az angolszász országokat, míg a keleti és dél-Európai államokban elsősorban a hagyományos családmodell miatt sok otthon maradó nő „rontja” a statisztikét. Magyarország az 55,3 százalékos foglalkoztatottságával sereghajté az Unióban, az OECD 34 tagállama közül is csak a törököket előzzük meg, illetve a felmérésben referenciaként megemlített dél-afrikaiakat (41 százalék).A válság két éve alaposan megrázta a munkaerőpiacot. Az OECD országok átlagában most 1,4 százalékos foglalkoztatás csökkenést mértek 2009-hez képest. Ezen belül ériási a szérás. Izland a negatív csúcstartó 6,8 százalékos veszteséggel, őket az írek (6,7 százalék) és a spanyolok követik (6 százalék). Magyarország 1,9 százalékos mínusszal a középmezőnyben helyezkedik el. A fejlett államok harmada viszont már a kilábalás útján jár, azaz javítani tudott foglalkoztatási mutatéin.Kiemelendő a válságot egyedüli Uniós tagállamként gazdasági növekedéssel átólő Lengyelország, ahol 2,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak aránya. Számunkra ennél is fontosabb, hogy a Európa legerősebb gazdasága, egyben legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország növekedési pályára lépett, amit az 1,4 százalékkal javulé foglalkoztatottsági adat, illetve az ezzel párhuzamosan a két évtizedes minimumára, 7,3 százalékra zsugorodé munkanélküliségi ráta is igazol.A válságból valé kilábalás és a foglalkoztatottság növekedése egyébként nem jár szinkronban, általános tapasztalat szerint a munkadók ilyenkor évatosabbá válnak, s amíg csak lehet, halasztják a létszám növelését, nehogy újból megégessék magukat. A fáziskésés egy-két éve alatt emiatt csak lassú elmozdulás várhaté – de legalább pozitív irányban.
Különösen nehéz helyzetben vannak a fiatalok – állapítja meg az OECD jelentése. A 15-24 éves korosztályban a válság által legerősebben érintett országokban megtizedelődött a foglalkoztatottak száma, itt is az izlandi-ír-spanyol trié áll a legrosszabbul. A fiatalok visszatérése sem egyszerű: ha felveszik őket, jobbára részmunkaidősként, vagy átmeneti időszakra kötnek velük szerződést.Enyhe nacionalizmus is tetten érhető a munkadók részéről, amikor arról kell dönteniük, hogy külföldit vagy inkább honfitársukat bocsássák el. Az országban élő külföldiek munkanélküliségi rátája 8-11 százalékponttal is meghaladja az helybóliekét, e téren a spanyolok, a belgák és a svédek is listavezetők. Érdekesség, hogy Magyarországon, Lengyelországban és Izraelben fordított a helyzet: az 1-3 százalékpontos a külföldiek „pozitív diszkrimináciéja”, ami a külföldi munkavállalók szorgalmára és megbecsültségére is utal egyben – természetesen a helyi adottságok mellett.Érdekes, egyben a magyar férfiak számára elszomoríté tényt is kimutattak az OECD elemzői. A nyugdíjbavonulás idejón megállapított várhaté élettartamot tekintve sereghajték vagyunk. Átlagosan 16,5 nyugdíjasév adatik meg a férfiak számára és 76,5 évesen halnak meg. A lengyel férfiak pihenőideje ennél is kevesebb, 14,4 év, igaz ők öt évvel később mennek nyugdíjba. A magyar nők 22,6 évet töltenek el nyugdíjasként, miután 59 évesen leteszik a lantot. A statisztika a 40 év után – akár 54 évesen – nyugdíjba engedett nők révén csak romlani fog.A leghosszabb „munkamentes” öregkor egyébként az olasz hölgyeket illeti meg: átlagban 59 évesen nyugdíjba mennek, onnan 27,3 éven át élvezhetik a társadalom gondoskodását. Listavezetők az olasz férfiak is, akik az 59. évük után még 22,3 éven át várhatják a pénzes postást. A statisztikákat böngészve valami azt sugallja, érik a nyugdíjreform Itáliában.
(Népszabadság)

Vissza a hírekhez