Alapszabályok: A dolgozót a betegség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg; nem tartozik ebbe a kategériába, ha valaki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt válik keresőképtelenné. A hiányzás jogosságát a kezelőorvosnak kell igazolnia, 2000. január 1-jótől ugyanis a dolgozónak már nincs lehetősége 3 nap betegszabadságra menni anélkül, hogy emiatt felkereste volna orvosát. A betegszabadság idejére a munkavállalót szabadnapra járó távolléti díjának 70%-a illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszonynál értelemszerűen a 15 napnak csak az időarányos része vehető igénybe. Ilyenkor azonban arra is figyelnie kell, hogy az előző munkahelyén – ha volt ilyen – hány napot töltött betegállományban. Számításakor a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha valaki nem használja fel a lehetséges 15 napot, a maradókot nem viheti át a következő évre. A betegszabadság idejón járó pénzt a munkáltató fizeti.A rendelkezéseket az április 30. után bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. 2011. április 30. napjától a táppénzegy napra járó összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét nem haladhatja meg az eddigi 400 százalék helyett. (78.000.-Ft * 2 = 156.000.- Ft / 30 = 5.200.- Ft/nap)További változás, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénzjár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.A táppénzösszege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében továbbra is a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy fekvőbeteg-gyégyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka.Passzív táppénzannak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (Eb.tv. 43. §). A biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik nap megállapításánál minden naptári napot figyelembe kell venni.A biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 30 napon át jár táppénz. (Eb.tv. 46. § (1).) Ha a biztosítás megszűnt, ebben az esetben is vizsgálni kell a folyamatos biztosítás időtartamát és a táppénzelőzményt, mert a biztosított csak ezek figyelembevételével jogosult legfeljebb 30 naptári napra táppénzre. 2011. április 1-jótől a passzív táppénz90 napos időtartamát tovább csökkentették, már csak 45 napig jár ilyen jogcímen ellátás. Azt is érdemes megjegyezni, hogy aki munkanélküli, nem kaphat egyszerre táppénzt és álláskeresési járadékot is.A passzív táppénznaptári napi összegének megállapítása:a.) A táppénzösszegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha legalább 180 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a biztosított.b.) Amennyiben a jogosultnak a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző naptári évben nincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénzösszegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző (visszafelé számított) 180 naptári napi jövedelme alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.c.) Ha a jogosult nem rendelkezik a táppénzre valé jogosultságot megelőző évben, sem közvetlenül megelőzően 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 30-ad részének alapulvételével kell a táppénzt megállapítani. Kivéve, ha a biztosított szerződés szerinti (a megszűnt biztosítási jogviszony alapjául szolgáló szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni), vagy tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénzalapjának megállapításánál a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem az irányadó.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez