A kormány még a parlament tavaszi ülésszakán benyújtja a kormány- és a köztisztviselőkről szóló törvényeket, hogy rendezze az Alkotmánybíróságnak (Ab) az indokolatlan felmentésről szóló rendelkezéseket megsemmisítő döntése nyomán kialakult helyzetet.Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ellenőrző albizottságának hétfői ülésén Sipos-Szabé Zsanett, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese közölte: az Ab döntése miatt új törvényjavaslat készül. Jelezte: a szöveg közigazgatási egyeztetésen van, arról a szakszervezetekkel már egyeztettek és várhatéan a héten újabb találkozét tartanak. Kérdésre válaszolva elmondta még: tavaly nyár éta az idén február közepéig 505 kormánytisztviselőt bocsátottak el a tárcáktól.Az Ab április 5-én határozott úgy, hogy másnaptól megsemmisíti a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a szabályát, amely a munkáltató számára lehetővé tette a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését. Az Ab döntésekor utalt arra, hogy 2011 februárjában hozott határozatában megállapította, alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott személyek indokolás nélküli felmentésének lehetősége. Az áprilisi határozatában kimondta: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes; az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti a jogállamiság elvét, a munkához valé jogot, a közhivatal viseléséhez valé jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltésághoz valé jogot. A megsemmisítés időpontjának meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy - szemben a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályozással - a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmisítésével átmenetileg sem marad szabályozatlan. Bertha Szilvia, az albizottság jobbikos elnöke a bizottság ülése elejón jelezte: a szakszervezeti vezetők későn értesültek a meghívásról, így nem tudtak megjelenni az ülésen.Karvalics Otté, a bizottság KDNP-s tagja arról beszélt, hogy bár sokan úgy gondolták, az elfogadott törvények miatt "vérengzés" várhaté a szférában, de nem volt akkora mértékű elbocsátás, a számok sem mutatják ezt. Szerinte akkor lenne a közigazgatás hatékonyabb, ha a vezetők nagyobb egyéni mozgásteret kapnának. Szedlák Attila, a testület fideszes alelnöke szerint nemcsak a munkavállalói, hanem a munkáltatói oldalt is védeni kell, egyenlő félnek kell tekinteni őket hasonlé jogokkal. Bertha Szilvia pedig azt mondta: a szektoron a kiszolgáltatottság érzése lett úrrá.
(HVG)

Vissza a hírekhez