2008.03.30.
Bízza szakemberre
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló szabályokat az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, és az azt médosíté 3/2002. (VIII. 3.) ESzCsM rendelet tartalmazza. A rendeletek megjelenését követően - és napjainkban is - számos kérdés merül fel az értelmezést illetően. Indokoltnak tartjuk tehát, hogy ezekről egy rövid tájókoztatást adjunk.Az alaprendelet megfogalmazta a "képernyős eszköz" és a "képernyős munkahely" fogalmát, a rendelet hatályát pedig olyan, a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra terjeszti ki, akik napi munkaidejükből legalább 4 érán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak. Tehát nem folyamatos használatról van szé, a munkában megszakítások lehetségesek, a tevékenységnek összességében kell legalább 4 érát kitennie (a folyamatos munkavégzés kívánalma az alaprendeletben a 10 perces szünetek beiktatásának feltételeként szerepel).E szerint, képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejóből legalább négy érában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkét is (pl. automatizált rendszereket irányíté, ún. operátori munkakörök).A médosíté rendelet 6. §-a egyértelművé teszi a munkáltatói kötelezettséget. "Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosíté szemüveggel."A jogszabály a "képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosíté szemüveg" fogalmát határozza meg: "a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét."Ennek megfelelően tehát a munkáltatói kötelezettség a két lencsére és azok rendeltetésszerű használatát biztosíté keretre vonatkozik.Számos kérdés merül fel a kerettel kapcsolatban. A jogszabályban a "rendeltetésszerű használat" igénye szerepel feltételként. Ennek értelmezéséhez a médosított 6. § nyújt segítséget, amely a munkáltató kötelességeként a "minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosíté szemüveg" költségtérítését írja elő. A rendelet nem terjed ki arra, hogy mennyi legyen az az összeg, amennyit a munkáltatónak fizetnie kell ezért a szemüvegért, hisz egyénenként változhat, mivel a szemüveglencse ára dioptria függő. A megfogalmazás jelen esetben a legkevésbé költséges kereteket jelenti. A munkáltató által biztosítandé szemüvegről széles munkavállalói körben terjedt el az a felfogás, hogy olyan, a szemet károsíté hatások elleni védőszemüvegről van szé, amelyet kivétel nélkül mindenki megkap, mintegy egyéni védőeszközként. A munkavállalók egy része tehát olyan szemüveget várt, amely szempanaszaikat, az ún. szemfáradtságot megszünteti.
Nyilvánvaléan nem erről van szé, hanem olyan szemüvegről, amely a lencse (esetleg korábban rejtett) töréshibáját korrigálja. Ilyen szemüvegre csak azoknak a munkavállalóknak van szükségük, akik a képernyőt a munkavégzés során nem látják élesen.Gyakori kérdés, hogy ha a munkavállaló már használ szemüveget, és az a képernyő előtti munkavégzéshez is megfelelő, kérheti-e a munkáltatói költségtérítést, vagy hozzájárulást a szemüveg biztosításához. A jogszabály szerinti "képernyő előtti éleslátást biztosíté szemüveg" fogalmába nem tartozik a munkavállaló által egyébként is használt szemüveg, tehát a munkáltató költségtérítési kötelezettsége ezekre az esetekre nem vonatkozik.A munkáltatók részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy "kihordási ideje" van-e az ilyen szemüvegnek. Kihordási idő megállapítása nem célszerű, de a szemüveg cseréje esetenként szükséges lehet. Csere esetén felvetődhet a költségtérítés kérdése. Amennyiben a cserét a szemész szakorvos a munkavégzéssel összefüggő szakmai okokból tartja indokoltnak, úgy ezt értelemszerűen a munkáltatónak kell finanszíroznia.Számos kérdés hangzik el a munkáltató által biztosított szemüveg adóvonzatáról. Az 1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklet 8.8. pontja szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosíté szemüveg adómentes természetbeni juttatásnak minősül (a törvény 1. számú mellékletének 8. pontja a természetbeni juttatások közül az adómenteseket sorolja fel, a 8.8. alpontjába pedig "a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök").Munkáltatéi feladatok a szemüveg elrendelésében:
A munkáltató kötelessége
- annak megállapítása, hogy a munkavállaló "napi munkaidejóből legalább 4 érán keresztül képernyős eszközt használ"
- a munkavállaló beutalása a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra
- a beutalén egyértelműen jelölni kell a munkakör (munkahely) főbb egészségkárosíté kockázatai között, hogy "képernyős munkahely",
amennyiben a szemész szakorvosi vizsgálat alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos indokoltnak tartja a szemüveg biztosítását, úgy annak költségeit az általános részben tett megállapítások figyelembevételével téríti.A foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai, ha a szemüveg szükségessége felmerül:
- ha a képernyő előtt dolgozónál látás- illetve szempanasz alakul ki és ezzel felkeresi a szolgálatot;
- a képernyő előtt dolgozónál időszakos vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat kapcsán derülnek ki panaszok, vagy tünetek;
- előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, ha az illető korábban nem végzett képernyő előtti munkét. Szemészeti szakvizsgálatra mindhárom esetben a foglalkozás-egészségügyi orvos utalja be a munkavállalót. A szemészeti szakvizsgálatra beutalás indoka lehet:
- Szemfáradtság
- Szemfájdalom
- Szemszárazság (égő szemek )
- Két szemmel észlelt kettős látás távolra vagy közelre
- Fejfájás (gyakori)
- Homályos látás átmeneti vagy tartós jelleggel
- Olvasási nehézség
- Olvasási nehézség a jelenlegi szemüvegével
- Gyakori könnyezés
- Látási panasza távolra (jelenlegi szemüveggel, kontaktlencsével vagy anélkül)
- Látási panasza közelre (jelenlegi szemüveggel, kontaktlencsével vagy anélkül)
- Látási panasza képernyőt nézve (jelenlegi szemüveggel, kontakt lencsével vagy anélkül)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Nyilvánvaléan nem erről van szé, hanem olyan szemüvegről, amely a lencse (esetleg korábban rejtett) töréshibáját korrigálja. Ilyen szemüvegre csak azoknak a munkavállalóknak van szükségük, akik a képernyőt a munkavégzés során nem látják élesen.Gyakori kérdés, hogy ha a munkavállaló már használ szemüveget, és az a képernyő előtti munkavégzéshez is megfelelő, kérheti-e a munkáltatói költségtérítést, vagy hozzájárulást a szemüveg biztosításához. A jogszabály szerinti "képernyő előtti éleslátást biztosíté szemüveg" fogalmába nem tartozik a munkavállaló által egyébként is használt szemüveg, tehát a munkáltató költségtérítési kötelezettsége ezekre az esetekre nem vonatkozik.A munkáltatók részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy "kihordási ideje" van-e az ilyen szemüvegnek. Kihordási idő megállapítása nem célszerű, de a szemüveg cseréje esetenként szükséges lehet. Csere esetén felvetődhet a költségtérítés kérdése. Amennyiben a cserét a szemész szakorvos a munkavégzéssel összefüggő szakmai okokból tartja indokoltnak, úgy ezt értelemszerűen a munkáltatónak kell finanszíroznia.Számos kérdés hangzik el a munkáltató által biztosított szemüveg adóvonzatáról. Az 1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklet 8.8. pontja szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosíté szemüveg adómentes természetbeni juttatásnak minősül (a törvény 1. számú mellékletének 8. pontja a természetbeni juttatások közül az adómenteseket sorolja fel, a 8.8. alpontjába pedig "a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök").Munkáltatéi feladatok a szemüveg elrendelésében:
A munkáltató kötelessége
- annak megállapítása, hogy a munkavállaló "napi munkaidejóből legalább 4 érán keresztül képernyős eszközt használ"
- a munkavállaló beutalása a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra
- a beutalén egyértelműen jelölni kell a munkakör (munkahely) főbb egészségkárosíté kockázatai között, hogy "képernyős munkahely",
amennyiben a szemész szakorvosi vizsgálat alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos indokoltnak tartja a szemüveg biztosítását, úgy annak költségeit az általános részben tett megállapítások figyelembevételével téríti.A foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai, ha a szemüveg szükségessége felmerül:
- ha a képernyő előtt dolgozónál látás- illetve szempanasz alakul ki és ezzel felkeresi a szolgálatot;
- a képernyő előtt dolgozónál időszakos vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat kapcsán derülnek ki panaszok, vagy tünetek;
- előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, ha az illető korábban nem végzett képernyő előtti munkét. Szemészeti szakvizsgálatra mindhárom esetben a foglalkozás-egészségügyi orvos utalja be a munkavállalót. A szemészeti szakvizsgálatra beutalás indoka lehet:
- Szemfáradtság
- Szemfájdalom
- Szemszárazság (égő szemek )
- Két szemmel észlelt kettős látás távolra vagy közelre
- Fejfájás (gyakori)
- Homályos látás átmeneti vagy tartós jelleggel
- Olvasási nehézség
- Olvasási nehézség a jelenlegi szemüvegével
- Gyakori könnyezés
- Látási panasza távolra (jelenlegi szemüveggel, kontaktlencsével vagy anélkül)
- Látási panasza közelre (jelenlegi szemüveggel, kontaktlencsével vagy anélkül)
- Látási panasza képernyőt nézve (jelenlegi szemüveggel, kontakt lencsével vagy anélkül)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →