Az államháztartási törvény (áht.) módosításával a kormány megteremti annak feltételét, hogy az évközben felmerülő többletkiadások forrását fejezeteken belül, és ne a központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák; 2011-re megalkotnak egy új, speciális szabályt, amelynek értelmében a fejezeti kezelésű előirányzatok az eredeti céltól eltérő kiadások teljesítésére is felhasználhaték lesznek, ha azok év közben merültek fel.Benyújtotta a kormány a parlamentnek a költségvetési és az államháztartási törvénynek a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékkal összefüggő módosításait; az intézkedések hatásaként 1,7 milliárd forinttal csökken az idei államháztartási hiány. Ebből következően, az utólag felmerült stabilitási alap nélkül a GDP egy százalékával nőtt volna az államháztartási hiány. Milliárdokat vesznek el az ügyészségtől, a bíróságoktól és az Akadómiától.Az Országgyűlés honlapján szombaton jelent meg a két javaslat. Az államháztartási törvény (áht.) módosításával a kormány megteremti annak feltételét, hogy az évközben felmerülő többletkiadások forrását fejezeteken belül, és ne a központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák. Ezáltal nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a fejezeti egyedi ügyek rendezése a központi tartalékok forrásait terheli, miközben a forrás fejezeten belül is rendelkezésre áll - áll a törvénymódosítás indoklásában. A javaslat újra lehetővé teszi, hogy a kormány döntsön a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok újbóli felhasználásának engedélyezéséről.A 2011. évi költségvetés módosításával nő az idei bevétel: a Magyar Energia Hivatal (plusz 728 millió forint befizetési kötelezettség), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (336 millió plusz) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (632 millió plusz) együtt idén összesen 1,5 milliárd forinttal többet köteles befizetni bevételeiből a központi büdzsébe, így csökken az államháztartás hiánya.Az Országgyűlésen kívül tartalékot kell képezni a kormány irányítása alá nem tartozé fejezetekben is, például a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Alkotmánybíróságnál, a bíróságoknál, az ügyészségnél. A tartalékba helyezett összeg mértéke a kormány irányítása alá tartozé fejezetek számára előírt zárolási kötelezettség 50 százaléka; a tartalékba helyezett összegek felhasználásáról az Országgyűlés november 20-áig határozatban dönt.
(Kormány)

Vissza a hírekhez