A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint rövid távon nem lehet növelni Magyarországon a munkaerő mobilitását, éppen ezért munkahelyeket kell teremteni azokban a térségekben, ahol a legnagyobb a munkanélküliség. Czomba Sándor beszélt arról is, hogy mit tervez a kormány a szakképzés javításának az érdekében. Vannak olyan térségek, ahol jól működik a gazdaság, amelyre könnyen fel lehet fűzni foglalkoztatáspolitikai eszközöket, itt könnyen rendbe lehet tenni a foglalkoztatást érintő problémákat - mondta az InfoRádié Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára. Czomba Sándor azonban hozzátette: a többi térségben ériási problémák vannak. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a magyar munkaerő mobilitása a nullához közelít. Ha magyarok mobilabbak lennének, akkor enyhíteni lehetne a foglalkoztatási problémákon is, de érthető, hogy csak nehezen mozdulnak az emberek - véli az államtitkár. Az, aki egy beregi kistelepülésen eladja a lakását, legfeljebb albérletet tud bérelni a pénzből Budapesten, így nehezen mozdíthaté, még akkor is, ha a fővárosi régiéban jobbak a munkalehetőségek - emelte ki a politikus, aki úgy véli: a mobilitást visszatartja az is, hogy "nem egyszerű ma Magyarországon közlekedni".Czomba Sándor hangsúlyozta: a keleti és a nyugati régié közötti ériásira nyílt ollét mindenképpen szűkíteni kell, de nem úgy, ahogy a gazdasági és pénzügyi válság idejón történt. Akkor ugyanis a jó helyzetű régiék rossz mutatékat kezdtek el produkálni, bár ez a folyamat azéta megállt. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt hónapokban sokat tett a kormány a szakképzés átalakításáért és a Németországban, valamint Ausztriában már jól működő duális szakképzési rendszert prébálja bevezetni Magyarországon. Úgy véli: a szakképzés problémája az, hogy nagyon hosszú, és hiába szerez valaki papírt, igazán az életben tanulja meg, mit is takar a szakmája. Éppen ezért a kormány szűkítené a képzés időtartamát, és azt tervezi, hogy 18-ról 17 évre viszi le a tankötelezettségi kort és visszahozná a három éves szakképzést. Lényegesen több lesz a gyakorlati éraszám, és prébálunk minél több vállalkozást bevonni a gyakorlati képzésbe, így el lehetne érni, hogy a harmadik évre piacképes szakképzettséggel rendelkezzenek a fiatalok - hangsúlyozta Czomba Sándor.
(Inforádió)

Vissza a hírekhez