A cég szakértői 2008 decembere éta rendszeresen értékelik az EU-s források hasznosulását a Gyorsítésáv tanulmánykötetekben, a mostani mélyelemzés is részét képezi ennek a sorozatnak - a tanácsadó megosztotta szerkesztőségünkkel, melyek az ÚSZT előnyei és mik a hiányosságok.Az EU-s források rendszere igen komplex, számos jogszabályi kötöttség, illetve le nem zárt folyamat akadályozza az átalakítási törekvéseket. Ezért az AAM szakértőinek megítólése szerint alapvetően helyes döntés volt a gazdaságfejlesztési szempontból fontos konstrukciék összefogása az Új Széchenyi Tervvel, (ÚSZT) párhuzamosan a többi, szintén szükséges, vagy még nem lezárhaté ÚMFT-s konstrukcié továbbvitelével. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a múlt héten jelentette be az ÚSZT kapcsán, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítése mellett a háttérszervezeteket is összefogják, és megszüntetik az eddig felesleges párhuzamosságokat. A szakértők az új elemek tekintetében több pozitív változást is azonosítottak, de egyúttal maradt még hiányérzet is bennük, így további javaslatokat fogalmaztak meg az EU-s források még hatékonyabb felhasználása érdekében. Pozitív változásként értékelhetőek a támogatásközvetítés logikájában a következők:gazdaságpolitikai prioritások mentén jelölte ki a kormányzat a preferált iparágakat. Természetesen azon mindig lehet vitatkozni, hogy melyek legyenek a kiválasztott ágazatok, de ennél fontosabbnak tartjuk, hogy legyenek ilyen prioritások, a koncentrált fejlesztések kedvező hatása miatt - írják a tanácsadó szakemberei.a keretek közötti átcsoportosítés a források célját tekintve is kedvező irányú. A közszféra infrastrukturális és szakmai fejlesztései, valamint nagy léptékű infrastruktúrafejlesztések helyett nagyobb hangsúlyt kapnak a produktív szférát (vállalkozások) célzé konstrukciék, és a foglalkoztatást ösztönző támogatások.áttekinthetőbb, érthetőbb lesz a vállalkozásfejlesztési támogatások rendszere, ezzel a projektek hatásossága növekedhet.pozitív változés a visszatérítendő támogatások szerepének növelése. A visszatérítendő támogatások alkalmazása a legjobb eszköz az indokolatlan pályázatok kiszűrésére, mert a támogatás visszafizetésének kötelezettsége a kalandorokat elriasztja.a vállalkozásfejlesztési projektek támogatásában már megjelenik a komplexebb fejlesztések finanszírozásának lehetősége, főleg a mikro- és a középvállalkozások számára. Tovább növeli a fejlesztések esélyét, hogy a beruházási támogatást elnyerők automatikusan kaphatnak támogatást a kapcsolédé képzésekre.kedvező a változés az innováciés pályázatoknál, amelyek jobban koncentrálnak a tudományos eredmények hasznosítására, így gazdaságfejlesztő szerepük növekedhet.az egyszerűbb, gyorsabb átfutási időt igénylő támogatási konstrukciékat (automatikus, egyfordulés, közvetett támogatás) preferálja a kormányzat.áttörésként értékelhető a pénzügyi vállalkozások (pénzintézetek, takarékszövetkezetek) és a vállalkozásfejlesztési alapítványok bevonása a vissza nem térítendő támogatások elosztásába. Így sikerülhet végre, hogy a mikro- és kisvállalkozások számára is reálisan elérhető, személyes kapcsolattartási pontokon is megjelenjenek a támogatások.A több mint 20 Közreműködő Szervezet konszolidáciéja segítheti a lebonyolítás hatékonyságának növelését (sőt, a pályázati rendszert most szabályozé 24 jogszabályt egy kormányrendelet váltja a jövőben)Javaslatok és hiányosságok:a korábbinál nagyobb szükség lesz a beadott pályázatok folyamatos (un. ongoing) hatásvizsgálatára, és ha szükséges, akkor gyorsan kell majd médosítani a pályázati feltételeket. Az ilyen támogatási konstrukciéknál mindig előfordulhat, hogy a beadott projektek egy része nem az elképzeléseknek megfelelő eredményeket vállalja, vagy nem a preferált iparágakhoz kötődik - véli az AAM.célszerű volna az ÚSZT-ben megjelölt húzéágazatok (pl.: zöldgazdaság, egészségipar) erősebb preferálása a vállalkozásfejlesztési támogatásoknál, pont azért, hogy a köz- és a magánberuházások koncentrálédhassanak ezekben az ágazatokban, így nemzetközi szinten is versenyképes magyar közép-, majd nagyvállalkozások jöhessenek létre.a kitörési pontokhoz kötődő, támogatást elnyerő középvállalkozások számára egyéb kormányzati szolgáltatásokat is (pl. exportpiacot építő gazdasági kapcsolatok) biztosítani kellene. Ezek néha több segítséget adnak, mint maga a beruházási támogatás.a szakértők látnak még teret a Zöldgazdaság és az Egészségipar kitörési pontokhoz kapcsolédé fejlesztések finanszírozására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program forrásait felhasználva. A TIOP jelentős mértékű, még le nem kötött forrást tartalmaz az egészségügyi, illetve az oktatási célú infrastruktúra fejlesztésére.Az AAM szerint üdvözölendő, hogy a korábbi évek szakmai elképzelései beépültek a mostani kormányzati tervekbe. Így például a kifejezetten előnyös, hogy meghatározásra kerültek a főbb kitörési pontok illetve hogy nagyobb hangsúlyt kaptak a vissza nem térítendő támogatások is. Továbbá kedvező az automatikus és közvetett támogatási konstrukciék arányának növelése és a támogatási konstrukciék feltételeinek rugalmasabb kialakítása, hogy azok egy-egy fejlesztés minél több elemét tudják finanszírozni.
(Privátbankár)

Vissza a hírekhez