A pénzen túli motivácié egyik eszközének tartják a gyakorlé munkaügyi szakemberek a kötöttségektől mentes munkét. Ez lehet távmunka, de lehet rugalmas munkarendben végzett irodai munka is. Miközben az ilyen foglalkoztatási formákról sok cégnek hiányoznak az informáciéi, még mindig nagyon nagy számban találunk olyan vállalkozást, melyek tartanak ettől. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel is növelhető a hatékonyság.Nagy a bizalmatlanság (Mfor-montázs) Miközben a fejlettebb országokban a rugalmas munkaidő alkalmazása egyre népszerűbb, Magyarországon lassan épül be a vállalatok gyakorlatába. A munkavállalók mindenekelőtt attól tartanak, hogy hátrányt szenvednek, ha speciális munkaidő-beosztásban szeretnének dolgozni, a munkadókat pedig a foglalkoztatás túlzottan magas terhei riasztják el attól, hogy a szokványostól eltérő médon alkalmazzák dolgozóikat.Igény lenne rá - ez az, ami bizonyosan állíthaté a rugalmas munkaidő-beosztásról. Elméletben a munkadók és a munkavállalók is egyetértenek azzal, hogy a hagyományos munkaidő-beosztásnál szélesebb "kínálatra" lenne szükség, azonban sokan azzal sincsenek tisztában, hogy miben rejlenek az egyes formák előnyei és hátrányai.Sok cégnek nincs tapasztalataEzt támasztja alá egy 2007-es, döntően magyar kkv-k körében készült vállalkozói felmérés szerint, a cégek 61 százalékánál nincsen rugalmas komponense a munkarendnek, míg 39 százalék alkalmaz ilyen elemet is. 51 százaléknak tapasztalata sincsen rugalmas munkarendi tényezővel. A rugalmas munkarend tekintetében tapasztalattal rendelkező cégek közül tehát 20 százalékuk nagyon jó, 70 százaléka jó, 8 százalék rossz, míg 2 százalékuk nagyon rossz tapasztalatokkal rendelkezik. A módszer előnyei között legnagyobb számban az optimális munkaidő-kihasználás és az alacsonyabb bér- és járulékterhek, jóval kevesebben mondták a túlóra megszűnését, vagy a kedvező munkahelyi légkört.A jelenlegi szabályozás miatt, azok a cégek, melyek törvényesen akarnak eljárni, a kiugré forgalmú időszakokban (például a kereskedőknél karácsonykor) nem tehetnek mást, mint hogy részmunkaidősök alkalmazásával oldják meg a helyzetet, s erre rákényszerülnek még a kisebb vállalkozások is. Utébbiaknak több fejtörést okoz egy-egy nehéz időszak átvészelése, hiszen ezek jó része gyakorta csak egyetlen alkalmazottal dolgozik, illetve kizárólag a vállalkozó és/vagy családtagjai működnek közre a napi tevékenységben.
Egyes szakemberek szerint a rugalmas munkaidő-beosztás szerény elterjedtségének több magyarázata is van. A munkavállalók nem szívesen kötelezik el magukat a hagyományosnál rövidebb munkaidőre, cáfolva ezzel azt a közkeletű vélekedést, hogy a cégek miatt találkozhatunk ritkábban az ilyen foglalkoztatási formákkal. Persze az is tagadhatatlan, hogy a munkadók sem eléggé motiváltak, hiszen a szabályozék és a közterhek nem ösztönzik a részmunkaidős foglalkoztatást.Pedig számos előnnyel kecsegtetnek az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák. A rugalmas időbeosztás miatt például nő a munkavállalók elégedettsége és lojalitása, ami további érték a foglalkoztató számára. A felmérések szerint távmunka esetén átlagban 30-40 százalékkal csökkenthető a fluktuácié, ami komoly költségmegtakarítást hozhat a vállalatoknak.Emellett a már idézett vállalkozói felmérés szerint a rugalmas munkarend pozitív tapasztalatai között minden harmadik cég megemlítette a hatékonyság-növekedését, minden ötödik pedig azt, hogy sikerült kiegyenlíteniük a munka-periodicitás. Kevesebb alkalommal, de többször elfordulé válasz volt a pozitívumok említésekor a dolgozói érdekek (mint például az egyenletesebb bér, a csökkent munkaképességűek alkalmazásának a lehetősége), a jobb munkahelyi légkör, vagy éppen a költségtakarékosság szerepelt.És még nincs vége…Szintén a fenti felmérés szerint a rugalmas munkarend a megkérdezett cégek 34 százaléka szerint segíti a munkaerő-toborzást, míg 15 százalék szerint semleges ilyen szempontból. Mindössze 3 százalék gondolja úgy, hogy megnehezíti a lojalitás kialakulását, miközben 46 százalék éppen a cég iránti elkötelezettség erősítését tapasztalta. Azzal a felvetéssel, hogy a rugalmas munkarend csupán rosszul kvalifikált munkaerő alkalmazásánál lenne megfelelő eszköz, egyetlen válaszadó sem értett egyet, sőt, 49 százalék kifejezetten cáfolta ezt. A válaszadó cégek 35 százalék vélekedik úgy, hogy a módszer csupán bizonyos beosztások és munkakörök esetén alkalmazhaté, míg 14 százalék szerint ilyen korlát nincsen. A cégek 8 százalék szerint jelent kevesebb biztonságot a munkavállaló számára e megoldás, miközben a válaszadók 41 százalék szerint nincsen hatással a munkavállaló biztonságára
(Menedzsment Fórum)

Vissza a hírekhez