Az idén a harmadik negyedévben az elmúlt év azonos időszakához képest a régiék többségében nőtt a foglalkoztatási ráta (1,3–1,8 százalékpont körüli mértékben) az észak-magyarországi régiéban stagnált, míg a relatíve legjobb munkaerő-piaci helyzetű közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régiékban némileg tovább csökkent (0,7, illetve 0,6 százalékponttal).Rossz irányban csökkentek a régiék közötti különbségek. Továbbra is a közép-magyarországi régiéban a legmagasabb a foglalkoztatottság (53,7 százalék a 15–74 éves népességre számolva), amitől több mint 10 százalékponttal maradt le a legkedvezőtlenebb helyzetű észak-magyarországi régié. A régiék munkanélküliségi rátája egy év alatt -0,5 és +0,4 százalékpont között változott, a közép-magyarországi régiét kivéve, ahol 2,1 százalékponttal (9,2 százalékra) nőtt a munkanélküliségi ráta.A legkedvezőbb (Közép-Magyarország) és a legkedvezőtlenebb (Észak-Magyarország) régié munkanélküliségi rátája közötti különbség egy év alatt 8,1-ről 6,4 százalékpontra mérséklődött, ami azonban kizárólag a jobb helyzetben lévő régiék mutatéinak romlásából következett, és nem változtatott az ország munkaerő-piaci kettészakítottságán.Négrád, Borsod és Szabolcs továbbra is a lista végénA megyék közötti különbségek még nagyobbak. A legkedvezőtlenebb helyzetű megyék munkanélküliségi mutatéja jóval az átlag feletti (Négrád megyében 17,5 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben egyaránt 17,4 százalék), miközben Budapesten 9,6 százalék, Tolna megyében pedig 6,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
(HVG)

Vissza a hírekhez