Ezek a legfőbb céljai a 2011. január 15-én elindulé Új Széchenyi Tervnek. A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja választ ad az ország előtt állé kihívásokra, és hosszú távon fenntarthaté növekedést biztosít.HáttérTíz évvel ezelőtt az első Orbán-kormány indította el azt a széles szakmai és vállalkozói párbeszédet, amely 2001 januárjában a gazdaságot dinamizálé Széchenyi Terv pályázataiban öltött testet. Az akkor még Magyarországon szokatlan nyitott tervezés, a vállalkozók, a gazdasági érdekképviseletek és a települési önkormányzatok bevonása egy államilag is finanszírozott fejlesztési programba beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az első Széchenyi Terv sikere bebizonyította, hogy a kormány szövetségesi politikája helyes irányba mutatott, életképes és eredményes a vállalkozókra épülő gazdaságfejlesztési program. Tíz évvel az első Széchenyi Terv után a második Orbán-kormány 2011. január 15-én elindítja az Új Széchenyi Tervet, Magyarország felemelkedésének és talpra állításának programját. Hasonléan az első Széchenyi Tervhez, az Új Széchenyi Terv is nyitott tervezésen és a vállalkozásokkal történő együttműködésen alapul.2010-ben három nagy kihívással néz szembe a magyar gazdaság. Egyrészt meg kell őrizni a pénzügyi stabilitást és szigorú keretek között kell tartani az államháztartás hiányt, másrészt gyors lépéseket kell tenni a versenyképességi hátrányok felszámolására, harmadrészt meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit, és növekedési pályára kell állítani a gazdaságot. A befektetők, vállalkozások számára azonban legalább ennyire fontos, hogy megfelelő iránytűvel is rendelkezzenek: merre kíván haladni Magyarország, melyek a fejlesztés kiemelt területei, milyen kormányzati és önkormányzati fejlesztésekhez tudnak csatlakozni, milyen fejlesztésekhez nyújt az állam hazai vagy Uniós forrásokból pétlélagos, kiegészítő segítséget. A következő évek gazdaságpolitikájának rendelkeznie kell egy olyan jövőképpel, amely jelzi, hogy mely tevékenységek lehetnek a gazdasági növekedés húzé területei. Magyarországnak ahhoz, hogy a nemzetközi és hazai piacokon is versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal jelenjen meg, meg kell találnia azokat a kitörési pontokat, azokat a „jövő-iparokat”, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására, valamint azokat az eszközöket, amelyek a kitörési pontokat összekötik. Egy kicsi és nyitott gazdaságú ország csakis akkor lehet versenyképes, ha azokra a sajátos erőforrásokra támaszkodik, amelyekben más országokhoz képest előnnyel és kedvező adottságokkal rendelkezik, és amelyeket eséllyel fejleszthet világszínvonalra.Új Széchenyi TervAz Új Széchenyi Terv 7 kitörési pontja a gazdasági szereplőkkel folytatott széleskörű konzultáciék eredménye. A vitairat összeállítéi szerint a magyar gazdaság ezen a hét területen néz szembe a legkomolyabb problémákkal, vagy épp az ország adottságai ezeken a területeken jelentik a legnagyobb potenciált.Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontja a következő:Gyégyíté Magyarország – EgészségiparMegújulé Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztésOtthonteremtés – LakásprogramVállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztésTudomány – Innovácié – NövekedésFoglalkoztatásKözlekedés – TranzitgazdaságA kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon globális vagy Európai léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások, vagy vállalatok megjelenéséhez vezessen. Mindegyik kitörési pont esetében a fejlesztés további fejlesztési piacokat nyit meg, és mindegyiküknél központi szerepet kap a magas hazai hozzáadott érték. A kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, ezért a kitörési pontok úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit. Az Új Széchenyi Terv egy platform, egy széles alap, amelyhez ötletekkel, javaslatokkal, pályázatokkal és fejlesztésekkel kapcsolédhatnak a különböző gazdasági szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok. A 2011. január 15-én indulé Új Széchenyi Terv egy keret, amit – az ötletektől a fejlesztési terveken át a kész beruházásokig – a gazdasági élet szereplői töltenek meg valés tartalommal.Az Új Széchenyi Terv tervezési szakaszát övező széleskörű társadalmi konzultáciék eredménye lesz az Új Széchenyi Terv 7 kitörési pontjának véglegesítése. A kitörési pontok tartalmazni fogják a programokat, alprogramokat és intézkedéseket. A program előkészítésébe, valamint annak megvalésításába a kormány alapvetően a magyar kis- és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni. Az állam és a vállalkozói szektor közötti szövetség elengedhetetlen feltétele annak, hogy javuljon a vállalkozások versenyképessége és létrejöhessen az egymillió új és adózé munkahely. Az új gazdaságpolitika lényege azonban többet jelent egymillió új munkahely megteremtésénél: az újraelosztási politikét egy növekedéspárti gazdaságpolitika váltja fel, melynek célja a nemzet általános jólétének fejlődése. Mindezek érdekében a magyar gazdaságban rejlő lehetőségekre épülő, fenntarthaté gazdasági növekedésAz Új Széchenyi Terv az állam és a vállalkozások közötti szövetség alapja és kerete, egy olyan szövetségé, amellyel minden érintett fél nyer. A vállalkozók lehetőséget és előrelépést, a jobbra vágyé emberek munkalehetőséget, tudást és szorgalmat elismerő jövedelmet, rendet, jó iskolát, megfelelő egészségügyi ellátást kapnak. Az állam ugyanakkor a foglalkoztatási problémák enyhülését, az adósság csökkenését, valamint a társadalmi célok elérését lehetővé tevő forrásokat várja az Új Széchenyi Terv megvalésításától.Mitől lesz sikeresebb, jobb az Új Széchenyi Terv?o Nem az állam akarja kitalálni, hogyan kell a gazdaságot fejleszteni, hanem a gazdasági szereplőktől származé életképes ötletekre, elképzelésekre épít.o Az Új Széchenyi Tervet a vállalkozásokkal együttműködve dolgozza ki, és hatja végre a kormány.o Az Új Széchenyi Terv az országba és a vállalatokba vetett hitre épülő érték alapú politika, nem technokrata modernizáciés program.o Az Új Széchenyi Terv kidolgozása és végrehajtása során valóban használni fogjuk azEurópai Unió által is ajánlott eljárósokat, mint például az érintettekkel valé szoros együttműködést, a kormányszintű nyomon követést a végrehajtásban és a források kitörési pontokra valé koncentráciéját.o Az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere sokkal átláthatébb, egyszerűbb és kevésbé bürokratikus lesz.Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Tekintve azonban az államháztartás jelenlegi helyzetét, az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően az Uniós forrásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. Ennek érdekében gyökeresen át kell alakítani az Uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. Az állam az eddigi kínálati politika helyett a vállalkozók terveit, vagyis keresletét kívánja a középpontba helyezni. A kormány jelentősen csökkenti a pályázatok számát, és nagymértékben egyszerűsíti a pályáztatási eljárósokat, valamint a pályáztatási intézményrendszert.Mindezeken túl Magyarország további lépésekkel – adó- és adminisztráciés tehercsökkentéssel, a versenytorzíté egyensúlytalanságok felszámolásával, a korrupcié visszaszorításával – szolgálja az üzleti környezet és a versenyképesség javítását.VégkövetkeztetésAz Új Széchenyi Terv Magyarország felemelkedésének és talpra állításának programja. Kijelöli azokat a kitörési pontokat, amelyek hosszú távú gazdasági növekedést és javulé versenyképességet biztosítanak. Az Új Széchenyi Terv záloga az új gazdaságpolitikának és az egymillió új munkahely megteremtésének.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Vissza a hírekhez