A 90-es években Európa számos országában megjelent a feloszté-kirové állami nyugdíjrendszer mellett valamilyen kiegészítő nyugdíjbiztosítási forma. Németország és a Riester-nyugdíj rendszer: A fejlett államokhoz hasonléan Németországban is lefelé vékonyodik a társadalmi korfa, vagyis egyre kevesebb aktív kereső tart el egyre gyarapodé számú idős, nyugdíjast. Ezt belátva még a Schröder-kormány hozta létre a kiegészítő nyugdíjbiztosítás, az akkori munkaügyi miniszterről elnevezett Riester-nyugdíj rendszerét. A nyugdíjtörvény 2000-ben végrehajtott módosítása nyomán ugyanis az állami nyugdíj összege a 45 szolgálati év után az utolsó nettó kereset 70 százalékáról 67 százalékára csökkent.A Riester-nyugdíjalapba 2008 éta a bruttó kereset legalább 4 százalékét kell befizetni, de legföljebb évi 2100 Eurót. Az elmúlt 9 év alatt több mint 13 millióan éltek a lehetőséggel, amelyet az állam anyagilag is támogat: fejenként és évente 154 Eurót tesz hozzá az egyén előnyugdíj megtakarításához. Eltartott gyermek után további 185 Euró, 2008-ban vagy később született gyerek után évi 300 Euró az állami hozzájárulás.Németországban a bruttó keresetük 19,9 százalékét fizetik be az aktív keresők az állami nyugdíjpénztárba. A nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év (nőknek és férfiaknak egyaránt), ez 2012-től 2029-ig fokozatosan 67 évre emelkedik. Teljes nyugdíj annak jár, aki elérte a korhatárt, és legalább 45 éven át fizetett nyugdíjjárulékot (nők esetében a gyereknevelés 10 éves korig szintén beleszámít a jogosultsági évekbe). Aki korábban megy nyugdíjba, annak a maximális nyugdíjnál értelemszerűen kisebb összeget folyósítanak.
Osztrák nyugdíjrendszer - három pillérA szakértők Ausztriában is évek éta arra figyelmeztetnek, hogy a feloszté-kirové elven működő állami nyugdíjbiztosítás túlsúlya és a lakosság elöregedése miatt hosszú távon fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer. Míg 2009-ben a 3,5 millió munkavállalóra 2,1 millió nyugdíjas jutott, 2050-ben a 3,7 millió keresőképes korúnak 3,2 millió nyugdíjast kell majd "eltartania". A nyugdíjkorhatár fő szabály szerint a férfiaknál jelenleg 65, a nőknél 60 év, de a gyakorlatban az átlagos osztrák már 58 évesen nyugállományba vonul. Ausztriában emellett a nyugdíjak is viszonylag magasak, az aktív kori kereset 80 százalékét teszik ki.Az osztrák nyugdíjbiztosítási rendszer három pillérre, az állami, valamint a vállalati és a magán nyugdíjbiztosításokra épül, de a három közül az elsőnek van a legnagyobb szerepe. A kötelező államit kiegészítő, önkéntes elven működő két másik pillér kiépítését az 1990-es évek elejón kezdték meg, így nyugdíjak mintegy 90 százalékét még ma is az állami biztosítás keretében folyósítják. Az állami pillérben tavaly az átlagos öregségi nyugdíj havi 1100 Eurót tett ki, a törvényben meghatározott minimális nyugdíj 750 Euró volt.Az állami rendszer az aktív korúak és a munkáltatók befizetésein alapul. A munkáltatói járulék a bér 12,55 százalékét, a munkavállalói 10,25 százalékét teszi ki. A járulékokból befolyt összegek és a kifizetett nyugdíjak közötti különbözetet azonban az állam fedezi. A kötelező nyugdíjrendszer költségeinek 25 százaléka terheli az államkasszát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Ausztria GDP-jónek igen magas hányadát, 12,6 százalékét fordítja a nyugdíjkiadásokra, míg szervezet tagállamainak átlaga csak 7,2 százalék.A másik két pillér elemzők szerint egyelőre gyerekcipőben jár Ausztriában, de egyre többen veszik igénybe. A foglalkoztatottak negyede, 780 ezer fő vesz részt vállalati nyugdíjkasszákban. A kifizetések száma egyelőre 50-60 ezer körül van, az átlagos járulékösszeg 470 Euró. Az állami prémiumokkal támogatott, jelenlegi formájában 2003-ban bevezetett nyugdíj-előtakarékossági alapoknál 1,5 millió munkavállalónak van szerződése. Ennek a kiegészítő nyugdíjnak a népszerűségét nagyban növelte, hogy korábbi, 2003 előtti változataival szemben adómentes. Franciaország - a szolidaritás elveFranciaországban a kétszintű nyugdíjrendszer az újraelosztás szolidaritási elvén alapul: az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjak kifizetését.A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozé központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy hetven százaléka. Egyes állami nagyvállalatok önállé nyugdíjpénztárral rendelkeznek, például az állami vasúttársaság (SNCF), a párizsi tömegközlekedési vállalat (RATP) vagy a villamos művek (EDF), valamint a mezőgazdasági alkalmazottak, a katonák vagy a közigazgatásban dolgozók is egy külön állami kasszához tartoznak, ahol az átlagnyugdíj közel duplája a kétszintű rendszerbe tartozék juttatásának.Minden munkavállalóknak lehetősége van a tőkésítési modellen nyugvé egyéni megtakarítási nyugdíjszámlát is vezetnie, amelyről nyugdíjba vonulása után kiegészítő nyugdíjat kaphat. Jelenleg a franciák 17 százaléka él ezzel a lehetőséggel. A franciák nyugdíjként jelenleg átlagosan bruttó jövedelmük 54 százalékét kapják meg. Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 Eurós (187 ezer forintos), a nők 530 Eurós (146 ezer forintos) összegre számíthatnak. A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származé juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 Eurót (440 ezer forintot), a nők pedig ezer Eurót (275 ezer forintot) kapnak havonta. A francia minimálbér 2010-ben bruttó 1350 Euró (370 ezer forint), amelyből 1050 Eurót (290 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók.
(HR-Portál)

Vissza a hírekhez