2010.11.01.
Két új forrás: magánnyugdíjpénzek és különadók
Eldöntötte a kabinet, hogy a magán-nyugdíjpénztári pénzeket beönti a költségvetésbe
A jövő évi büdzsének két karakteres eleme van. Az egyik a 450-500 milliárd forintos adócsökkentés, amely elsősorban a személyijövedelemadó-rendszert, másodsorban a társasági adót érinti.
Azt, hogy állam lemondjon erről a nagy pénzről a rossz szerkezet és kiterjedt állam fenntartása mellett, két forrás teszi lehetővé. Kisebb részben az ideiglenesnek mondott extradók (bankadó, hipermarketadó, telekomadó, energiadó) adják a fedezetet, nagyobb részben pedig a magánnyugdíjpénztárakban az elmúlt tíz évben felhalmozott vagyon, illetve az eddig oda befolyt járulékok visszairányítása a költségvetésbe.
Eldöntötte a kabinet, hogy a magán-nyugdíjpénztári pénzeket beönti a költségvetésbe. Matolcsy György, a költségvetési terv kidolgozásáért felelős miniszter azt reméli, hogy a magánnyugdíjpénztárakban kezelt csaknem 2800 milliárd forintos vagyon szinte teljes egésze átkerül az államhoz a tagok visszalépésével; tíz pénztártagból kilenc a visszalépés mellett dönt majd reményeik szerint. Így 2400-2500 milliárd forinttal gazdagodhat az állam egyszeri tételként. Ezen felül van még az a 360 milliárd forint, ami a 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári járulékokból a novembertől 14 hónapon át a kasszák helyett az állami költségvetésbe kerül.
A miniszter a szombati kormányszóvivői sajtétájókoztatón azt mondta, hogy az említett hatalmas, 2400-2500 milliárd forintos összeg nagy részéből, 1700-1800 milliárd forintból állami alapot (az „államháztartás helyzetét kiegyensúlyozé alapot”) hoznak létre, amelyből az államadósságot akarják csökkenteni. Ugyanakkor a költségvetési törvényjavaslatot átnézve jól látszik, hogy az átlépők által hozott pénzből 530 milliárd forintot jövőre bizony a költségvetés folyé kiadásaira költenek, a nyugdíjpénztárakban felgyülemlett vagyon jelentős részét tehát felélik.
A nyugdíjpénztári átlépéstől remélt összeg egyébként az államadósságot lejjebb viszi. Az állami adósságállomány jelenleg az éves nemzeti összetermék 82 százalékára rúg. Ez az arány egy csapásra 77 százalékra apadna, ugyanis a pénztári vagyon fele állampapírban van. A visszakerült összeggel azonnal csökkenne az államadósság, ha pedig a kormány elkezdi értékesíteni a részvényben levő vagyont, akkor akár 73 százalékra is lecsökkenhetne az adósságarány.
Az elemzők szerint erősen kétséges, hogy a 3 millió magánnyugdíjpénztári tag 90 százaléka át fog lépni az állami rendszerbe, főleg amiatt, mert az átlépőknek megígért kompenzáciés mechanizmusról még keveset tudni. Ráadásul a kormány az adósságfinanszírozásba is bevonna egy jelentősebb tételt a magánnyugdíjpénztárak vagyonából, de nem világos, hogy ennek milyen valés hatása lesz az adósságfinanszírozás költségére, vagyis kétséges az a feltételezés, hogy jövőre számottevően csökkeni fog az államadósság. Egyelőre reálisabb azt feltételezni, hogy nem nő tovább - jelentette ki az Equilor elemzője.
A magánnyugdíjpénztári befizetések átcsatornázásának még az alkotmányossági prébát is ki kell állnia, ezért "veszélyesnek" nevezte, hogy ilyen nagy mértékben függ a jövő évi államháztartás bevételi oldala ettől a nem csekély tételtől.
(Magyarország)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →