Az Országgyűlés szavazott a magán-nyugdíjjárulékok átirányításáról. A Fidesz áthajtotta a törvényhozáson a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt, illetve elfogadták a nyugdíjjárulékok elvonásáról szóló törvényjavaslatot is, a következő 14 hónapban tehát minden nyugdíjjárulék az államé lesz. Hamarosan mindenki otthagyhatja nyugdíjpénztárát és visszaléphet a tisztán állami rendszerbe, ha jószántából így dönt. Aki visszalép, minden eddigi megtakarítását az államnak adja, de Orbán Viktor miniszterelnök azt ígéri, hogy senki nem járhat rosszabbul. Az állami nyugdíjbiztosíténál is lesznek egyéni számlák, csak ezt nem tudni, hogy mikorra, és hogy ezek pontosan milyen jogokat biztosítanak majd a visszalépőknek. Más bizonytalanságok is vannak, ezért érdemes kivárni a döntéssel.
A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a szabad pénztárválasztásról szóló, múlt pénteken beterjesztett jogszabályt. A kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az LMP nemmel szavazott, a szocialista politikusok pedig a javaslat vitája során kivonultak az ülésteremből, és a voksolástól is távol maradtak.
A Fidesz soron kívül, egyetlen nap alatt verte át a parlamenten azt a törvényjavaslatot, ami megszűnteti a pályakezdők kötelező nyugdíjkassza-tagságát, illetve lehetőséget ad a jelenlegi mintegy hárommillió tagnak, hogy eldöntse, a nyugdíjkasszák vagy inkább az állam kezelje a pénzét. A visszalépésről mindenki 2011 végéig dönthet.
Feltehetően ez lesz a négy éves kormányzati ciklus legnagyobb állami bevétellel járó lépése. Ha a kormány várakozásai megalapozottak, a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők 1500-2000 milliárddal gazdagíthatják az államkasszát. Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy a Fidesz mit kezd ennyi pénzzel. Kormányzati forrásaink szerint a legnagyobb része az államadósság visszafizetésére megy el.
Az október 16-án beterjesztett módosítás értelmében a kormány 14 hónapra felfüggeszti a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, a pénzt - havonta 30 milliárd forintot - a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja. A kormány célja, hogy "úgy érje el a 3,8 százalékos hiánycélt, hogy a lakosság életszínvonalát a meghozott intézkedések ne csökkentsék" - olvashaté a törvényjavaslat indoklásában.
A parlament ezzel 14 hónap alatt több, mint 400 milliárd forintot vesz ki a járulékfizetők zsebéből, a kártalanításukról azonban még nem döntött.
A kormánypártok igennel, az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik frakciéja tartózkodott, a korábban kivonulé szocialista politikusok pedig nem vettek részt a szavazáson.
A törvényjavaslat gyakorlatilag semmivel nem indokolja, hogy a kormánynak mire kell a magánkasszák illetve a munkavállalók vagyona, és a szektor jövőjóvel kapcsolatban sem tudunk meg semmit. Az indoklásban csak az olvashaté, hogy a változtatás „visszadja mindenkinek a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát, vagyis a nyugdíjpénztár-választás szabadságát”.
A most elfogadott törvényjavaslatot a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja nyújtotta be pénteken. Kövér Lászlé házelnök hétfőn, a kora délutáni órákban a házszabálytól valé eltéréssel vette napirendre az ügyet, médosítékat délután négyig lehetett benyújtani, miközben a zárószavazásra néhány érával később került sor. A törvényt ezután az Országgyűlés elnöke mellett a köztársasági elnök írja alá, ha egyik rostán sem akad fenn – nem fog – akkor a kihirdetést követő napon hatályba lép, ez akár már a héten megtörténhet, mert a képviselők a törvény sürgős kihirdetését kérték.
Lesznek egyéni számlák
Ezután indulhatnak az átlépések (ma ezt senki nem is teheti meg, a lehetőséghez is törvényt kell médosítani), ennek részletes szabályai azonban még kidolgozatlanok. Aki a visszalépéssel bedobja eddigi felhalmozását a közösbe, az jelen állás szerint búcsút int az összes megtakarításának. A kormányfő többször is megígérte, hogy senki nem járhat rosszul, de ez az ígéret egyelőre elég képlékeny.
A kasszák egyik legnagyobb előnye pontosan az átláthatóság, mert pontosan követhető, hol tartunk a befizetésekkel. Az állami rendszer viszont átláthatatlan, ami igen nagy htrány, ha éppen arra kér mindenkit a kormány, hogy bízza összes megtakarítását az államra. Ez sokakat elriaszthat a visszalépéstől. Erre a kormány is számított, ezért az állami nyugdíjbiztosíténál gőzerővel dolgoznak azon, hogy a befizetéseket egyéni számlákon különítsék el, legalább virtuálisan.
Ezeken a számlákon egyénre bontva követhető lenne minden befizetés, a felhalmozott teljes vagyon illetve ennek a növekedése, az úgynevezett belső hozam. Ez alapján az TB-rendszerben is naprakész informáciék lennének arról, hogy aktuálisan mekkora nyugdíjfelhalmozása van a járulékfizetőknek. Egy ilyen rendszer kiépítése azonban költséges és időigényes, rövid távon is megnyugtaté megoldás tehát nem létezik.
Ezermilliárdos kérdés
Ha előbb-utébb lesznek is egyéni számlák az állami rendszerben – lesznek –, az sem ad majd megnyugtaté választ a felhalmozások örökölhetőségére. A kasszák másik előnye ugyanis pontosan az, hogy az odautalt járulékrész örökölhető. Ez a szemlélet azonban nem kompatibilis az állami nyugdíj feloszté-kirové működési logikájával, hiszen itt a befolyé járulékokból fizetik az aktuális nyugdíjakat, felhalmozás nincs a rendszerben, így változatlan feltételek mellett az öröklést sem lehet megoldani.
A kasszáknál összegyűlt 2700-2800 milliárd forintos vagyon egy része egészen biztosan az államkasszában köt ki. Minél több ember lép vissza, annál több pénz ömlik majd rá a költségvetésre. Úgy tudjuk, a kormány 1500-2000 milliárdos bevétellel számol a jövő év végéig. Biztosra vehető, hogy a nyugdíjkasszák mindent bevetnek majd, hogy minél kevesebb tagjuk távozzon, céljuk az, hogy 1000-1500 milliárd forintnál több pénz ne kerüljön ki a portfoliékból.
(Index)

Vissza a hírekhez