Adé- és járulékcsökkentési programot ismertetett tegnap a kormányfő. Gyurcsány Ferenc szerint a programnak a foglalkoztatás bővülését kell szolgálnia. Ehhez kapcsolédik majd a szociális támogatások rendszerének átalakítása oly médon, hogy az inkább a munkavállalást, mint a segélyre várást ösztönözze. Három javaslatot bocsátanak társadalmi vitára, s ennek során dől majd el, hogy 2009-ben milyen intézkedéseket vezetnek be. Egyelőre érvek pré és kontra elhangzanak az elképzelésekről.Az adócsökkentés nem csodafegyver. Ahhoz, hogy bővüljön Magyarországon az Európai viszonylatban is alacsony foglalkoztatottság, összehangolt kormányzati cselekvésre van szükség, vállalkozásbarát fejlesztéspolitikára, a szürke- és feketegazdaság visszaszorítására, korszerű szakképzésre, piacbővítő és piacvédő külgazdasági politikára, munkára ösztönző szociálpolitikára – erről beszélt tegnap Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Tudományos Akadómián megtartott „Kormányzati konzultácién”. A tanácskozásra meghívást kaptak az OÉT, a Gazdasági és Szociális Tanács tagjai, illetve számos civil szervezet és a tudományos élet képviselői. A miniszterelnök szélt arról, hogy 330 milliárd forint értékű vállalkozásfejlesztési pályázatot írtak ki Uniós forrásokból. Az év közepére már egy éra alatt lehet majd elektronikusan céget alapítani. A gazdaságot kifehérítő lépések nyomán egy év alatt 200 ezerrel nőtt a járulékfizetők száma, ami „kedvező mellékhatása” az egészségügyi reformnak. Előadásában mégsem ezekre, hanem az adó- és járulékcsökkentési programra koncentrált. A kormány három változatot bocsátott társadalmi vitára. A kabinet április végén dönt arról, hogy melyiket választják. Gyurcsány afelől nem hagyott kétséget, jómaga azt a változatot támogatja, amelyik ténylegesen hozzájárul majd a foglalkoztatottság bővüléséhez.A jegybank szerint csínján kell bánni az adócsökkentéssel, mindaddig, amíg nem csökken elfogadhaté szintre a költségvetés hiánya. Veres János pénzügyminiszter is konzervatív e kérdésben; csak olyan lépéseket engedne, amelyek nem fenyegetik a konvergenciaprogramban elért eredményeket – rajzolta fel a kormány mozgásterét a kormányfő. „Mások” szerint a Veres János által lehetségesnek tartott 200-250 milliárd forintnál több forrás is juthat erre a célra, ha tovább csökkentenék a közkiadásokat – mondta Gyurcsány, aki ezzel az SZDSZ javaslatára utalt. A kormány a pénzügyminiszter konzervatív becslését fogadja el, azzal, hogy ha a költségvetés bevételeinek alakulása tágabb teret biztosít, legyen méd további adókönnyítő lépésekre.A 2009-től bevezetni tervezett három adócsökkentő javaslat közül az elsőt, a „szuperbruttó” modellt, amiben a munkavállalók a járulékkal növelt bérüket kapnák meg, s a munkáltató tőlük vonná a járulékot, a Gazdaságkutató Intézet dolgozta ki. Az adócsökkentés 250-300 milliárd forintba kerülne. A kormányfő szerint ez hátrányos lenne a kis jövedelműeknek és nem bővítené a foglalkoztatást. A második változat a személyiövedelemadó-terhet csökkentő liberális elképzelésen alapul, aminek az adórendszer jelentős átrajzolása miatt előfeltétele lenne például az ingatlanadó bevezetése. Emellett megszüntetné az üdülési csekkre, illetve a meleg étkeztetésre adott kedvezményeket, viszont 420 milliárd forinttal csökkentené az adóterheket. Ugyanakkor a kiskeresetűek pozíciója nem javulna, míg a vállalkozók és a magasabb jövedelműek jól járnának. A harmadik, járulékcsökkentési központú modellt a kormányfő által életre hívott versenyképességi kerekasztalban alapozták meg és a Pénzügyminisztériumban dolgozták ki. A kieső adóbevétel beleférne a pénzügyminiszter által meghatározott 200-250 milliárdos keretbe. Két lépcsőben – 2009-ben és 2010-ben – csökkentené 10-12 százalékkal a járulékot az első tíz, illetve az első húsz alkalmazott után. Csökkenti az adóterheket, az adóátrendezési hatása viszonylag csekély, növeli a foglakoztatást, gyorsítja a növekedést – jellemezte a pénzügyi tárca javaslatát – a leginkább támogathatét – Gyurcsány Ferenc
(Népszava)

Vissza a hírekhez