Legalább 3 százalékos éves gazdasági növekedésre lenne tartósan szükség a három meghatározó közép-Európai EU-gazdaságban - Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban - a foglalkoztatás emelkedéséhez, ám a közeljövőben ilyen növekedési ütem nem várhaté ezekben a gazdaságokban - áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ legutébbi helyzetértékelésében.
A Capital Economics vezető felzárkézé piaci közgazdásza, Neil Shearing az elemzésben azt írja: a távlatos múltbeli tapasztalatok tanúsága szerint Magyarországon és Csehországban csak akkor növekedett a munkahelyek száma, ha e gazdaságok évente 3 százalék körüli növekedést produkáltak; Lengyelországban ugyanehhez inkább 3,5 százalékhoz közeli GDP-növekedésre volt szükség.

"Sajnos azonban kétséges", hogy a Hármak bármelyike eléri ezt a növekedési ütemet a következő pár évben - vélekedik a Capital Economics londoni szakértője. A ház Lengyelországban jövőre 2,5, Magyarországon 1,5, Csehországban 1,0 százalékos növekedést vár.

Mások sem túl optimisták

A térség növekedési kilátásaival kapcsolatban más nagy citybeli elemző és pénzügyi intézmények sem derűláték.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) július végén Londonban kiadott legfrissebb prognézisában még rontotta is a tágabb értelemben vett Kelet-Európa idei és jövő évi gazdasági növekedésére adott előrejelzését, arra a véleményére hivatkozva, hogy az Euróövezetben zajlé költségvetési megszoríté programok gyengítik a keleti átalakulé térség fő exportpiacnak számító valutaUnió kilátásait.

A közép-kelet-Európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult pénzintézet a magyar gazdaságra adott idei növekedési jóslatát az eddigi 1,0 százalékról 1,2 százalékra javította ugyan, a jövő évit azonban 2,3 százalékról 2,1 százalékra gyengítette.

A Capital Economics új elemzése szerint a cég által vizsgált három ország várhatéan gyenge növekedése nem jelenti azt, hogy e gazdaságok egyes szektoraiban ne lenne lehetséges a foglalkoztatás bővülése. A tavalyi recessziéból az ipar húzta ki ezeket az országokat, és a felmérések azt mutatják, hogy a feldolgozó ágazatok vállalatai már megkezdték, vagy a következő hónapokban megkezdik alkalmazotti állományuk bővítését. A feldolgozóiparra kimutatott beszerzőmenedzser-indexek (PMI) foglalkoztatási részindexei Magyarország és Csehország esetében most már jóval a leépítés és a növekedés mezsgyéjót jelentő 50-es érték felett vannak - hangsúlyozza a Capital Economics.

A cég szerint azonban makrogazdasági szinten az ipari szektorban tapasztalt állásszám-növekedést valészínűleg ellenételezik a gazdaság más szegmenseiben várhaté további leépítések. A költségvetésekre nehezedő nyomás miatt különösen a közalkalmazotti szférában kell számítani a foglalkoztatás visszaesésére - áll a helyzetértékelésben.

Mindemellett - tekintettel a várhatésan magasan maradó munkanélküliségre - a jelentős munkaerőtöbblet miatt jó eséllyel azok is csak lanyha bérnövekedésre számíthatnak, akiknek "még van állásuk", így a fogyasztás is várhatéan gyenge marad a következő időszakban - írta a londoni gazdaságelemző központ vezető közgazdásza.
(Napi Gazdaság)

Hirdetés