A Tesco mellett az Auchannak, a Sparnak és a Corának is vannak ügyei
Másik három láncnál is ellenőrizte az OMMF a bérek kifizetését
A Tesco áruházak ellen indított munkaügyi vizsgálat még hetekig eltarthat. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) azonban másik három láncnál is ellenőrizte a bérek kifizetését, és a vizsgálatok eredményéből megállapítható: az Auchan, a Cora és a Spar is követett el munkaügyi szabálysértéseket.
Az OMMF a Tesco budaörsi központjában tartott július 19-ei rendőrségi ellenőrzés után indított eljáróst az áruház ellen - mondta Gedeon András, az OMMF sajtészóvivője. A főfelügyelőség a pihenő- és a munkaidőre és a szabadságkiadásra vonatkozó szabályok betartása mellett ellenőrizte a vállalkozás bérkifizetési gyakorlatát is. A bejelentés szerint a cég kikapcsolta az elektronikus munkaidő-nyilvántartó szoftverét és kézzel rögzítette a munkavállalók által ledolgozott órák számát. E dokumentumok alapján a munkadó nem fizette ki a rendkívüli munkavégézésért járó pótlékokat, így összesen - az ügyben bejelentést tevő szakszervezet számításai szerint - a Tesco 700 millióval tartozik dolgozóinak.
A budaörsi központ mellett a hipermarket különböző régiékban működő egységeiben is folyik a vizsgálat. A hvg.hu kérdésére, miszerint pontosan hány áruházat vont ellenőrzés alá az OMMF, a szóvivő elmondta, nem adhat pontos felvilágosítást, mert a vizsgálat befejezéséig - várhatéan több hétig – akár naponta is változhat ez a szám. Egyúttal cáfolta azokat a sajtéértesüléseket, melyekben az állt, hogy 95 üzletet ellenőriz a főfelügyelőség; ez az informácié a munkavállalók érdekeit képviselő Kereskedelmi Dolgozék Független Szakszervezettől származik.
A munkaügyi felügyelők nemcsak a Tesco áruházakban, hanem a Cora, az Auchan és a Spar üzleteiben is, közel 80 alkalommal ellenőrizték a bérfizetési gyakorlatot, már a széban forgé ellenőrzés sorozat előtt is. E láncokban a munkáltatók főleg a munkaidő, illetve pihenőidő szabályait szegték meg azzal, hogy hetente csak egy vagy egyetlen pihenőnapot sem biztosítottak dolgozóiknak. Ám ez a jogsértés, húzta alá Gedeon András, csak az ellenőrzések töredékénél bizonyíthaté, miután a munkavállaló – az áruházaknál jellemző hétvégi nyitva tartás miatt – együttműködésre kényszerül a munkáltatójával.
A lezárt vizsgálatok tapasztalatai alapján az OMMF szerint elmondhaté, az ellenőrzött áruházláncok a működtetéshez a szükségesnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak, és a létszámszükséglet megállapításakor a tulajdonosok nem veszik figyelembe a törvényes távollétek - szabadság, betegség - mértékét. A létszámhiány pétlására olyan megoldásokat választanak, amelyek csak a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértésével lehetségesek. A működtetők a jogszabályokat nem ismerik eléggé, az előírásokat félreértelmezik. A legtöbb szabálytalanságot az áruházláncok új telephelyeinek, üzleteinek bevezetési időszakában követik el, elsősorban azért, mert ekkor még pontatlan a belső szabályozásuk.
A négy áruházláncnál összesen valamivel több, mint 200 dolgozónál sértették meg a munkadók a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályokat, nagyságrendileg ugyanennyi dolgozónál voltak gondok a szabadságkiadással. Több tucat munkavállalónál szembesültek a munkaügyi felügyelők a nyilvántartásokra és a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértésével is. Az OMMF hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az áruházláncoknál észlelt szabálytalanságok alapján semmi nem indokolja, hogy a Tescét vagy bármelyik másikat kiemeljük.
Hasonlé véleménnyel van az ügyről a hvg.hu-nak nyilatkozé munkajogász, aki szerint a Tesco-botrány kialakulásában idáig nagy szerepe volt a médiának. Tapasztalata szerint gyakran előfordul, hogy a munkavállalók maguk kérik a beosztás megváltoztatását, mondjuk, családi ügyeik elintézése miatt, ezért a Tesco esetében sem ítólhető meg, pontosan hogy történt. Szakértői körökben – hangsúlyozta - tisztázatlan kérdés az is, hogy a munkaidő beosztás egy héten belüli indokolt megváltoztatása feltétlen túlérát jelent-e gyakorlatban.
De ha egy peres eljárós során a munkaügyi bíróság jogosnak találja a munkavállalók igényeit, akkor visszamenőleg akár 3 évre is ki kell fizetni a túlórapénzt a munkavállalóknak, akár kamattal együtt, az összeg nagysága pedig rendszerint az ítólettől függ.
(HVG)
