A világ 620 millió gazdaságilag aktív fiatalja közül 2009 végén 81 milliónak nem volt állása; ez minden idők legnagyobb aránya, 7,8 millióval haladja meg a 2007-es adatokat – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közelmúltban publikált jelentéséből. Az összesítés szerint 2007-ről 2009-re globálisan 11,9-ről 13 százalékra emelkedett a 15–24 év közöttiek munkanélküliségi rátája. Ez a trend az előrejelzések szerint az idén is folytatódik, elérve a 13,1 százalékot, amelyet enyhe mérséklődés csak 2011-ben követhet, 12,7 százalékos fiatalkori munkanélküliségi aránnyal.

Ennek a korosztálynak a foglalkoztatása sokkal érzékenyebb a gazdasági válságra, és számára a krízis lassabban enyhül, mint a felnőttek esetében – összegez az ILO, amelynek becslései szerint a felnőtt-munkanélküliség már túl van a tetőpontján a 2009-ben regisztrált 4,9 százalékával, amelyet az idén és jövőre is 0,1-0,1 százalékpontos csökkenés követ. Összehasonlításképpen: a felnőttek munkanélküliségi rátája 2008-ról 2009-re 0,5 százalékponttal, míg a 15–24 éveseké egy százalékponttal nőtt. Ez már csak amiatt is aggodalomra ad okot, hogy az utébbiak 90 százaléka fejlődő gazdaságokban él, ahol eleve fennáll az alulfoglalkoztatottság és az éhínség veszélye. Az összes dolgozó 15–24 éves 28 százaléka – 152 millió fiatal – extrém szegénységben él, dacára annak, hogy van munkája; nekik napi 1,25 dollárnál (270 forintnál) kevesebb a bevételük.

A korcsoporton belül a nők helyzete még nehezebb, mint fiatal férfi társaiké, az ő munkanélküliségi arányuk 2009-ben ugyanis 13,2 százalékos volt, szemben a férfiak 12,9 százalékával. Csak a fejlett gazdaságokban és az Európai Unió tagállamaiban érintette a fiatal férfi munkavállalókat hátrányosabban a válság: 2007-ről 2009-re a 15–24 év közötti korosztályban az erősebb nem munkanélküliségi aránya 6,8, míg a nőké csak 3,9 százalékponttal nőtt. A régiék közül Kelet-Ázsiában a legkönynyebb munkét találniuk a fiataloknak, ott 2009-ben 59,2 százalékuknak volt állása, szemben például Észak-Afrikával, ahol csak 38 százalék tudott munkába állni.

„Félő, hogy a gazdasági és pénzügyi válság súlyosbítja a fiatalok már meglévő munkanélküliségét” – mondta el a kiadvány kapcsán Juan Somavia , az ILO igazgatója. A tanulmányból kiderül ugyanis, hogy a munkanélküliség, alulfoglalkoztatottság és a kilátástalanság hosszú távon rontja a ma 15–24 éves korosztály munkavállalási esélyeit. Például utalnak Spanyolországra és Nagy-Britanniára, ahol a válságévekben emelkedett a fiatalok inaktivitása: a növekvő munkanélküliség miatt a korosztályból sokan fel is adták a munkakeresést. Emiatt az egyes országok elveszítik az oktatásra fordított befektetéseiket, a kormányok rengeteg társadalombiztosítási befizetéstől esnek el, így növelni kényszerülnek a gyégyíté ellátásokra fordítandé kiadásaikat.
(Világgazdaság)

Hirdetés